Kompenzáció szlovák módra
Régebben mindenki sejtette, mit jelent az energiaárak racionalizációja, rettegett is mindenki minden decemberben a bejelentéstől. A kiegyenlítés egyértelműen áremelést jelentett, sohasem csökkentést. Csak ebben a formában szebben hangzott, sohasem nevezték nevén a gyereket.
Aztán egy idő után újabb fogalommal ismerkedhettünk meg ezzel kapcsolatban, a kompenzációval. Ez azt jelentette, hogy az állam a szociálisan rászorultakat, főleg a nagycsaládosakat kedvezményben részesítette az energiaárak emelésénél.
Ilyenkor elég volt csak két aktatáska nyomtatványt kitölteni, és a jogosultságot aztán igazolnia kellett az önkormányzatnak, a tűzoltóknak, hegyi mentőknek, a körhintásoknak, szülészeknek stb., hogy az illető tényleg annyira rászorult-e. Kedvezmény nélkül pedig fagyhalál, vagy éhhalál. És minden évben újra kellett kérvényezni, hátha közben meggazdagodtak a rászorultak. A nagycsaládosoknál sem volt elég megszámolni a lurkókat. Úgyhogy legtöbbjüknek elment gyorsan a kedve a beadványosditól, meg attól is tartottak, hogy a községházán majd ujjal fognak rájuk mutogatni, hogy szegények.
Magyarországon továbbra is dübörög a rezsicsökkentés, és jól mutatva minden havi energiaszámlán megjelenik, hogy ebben a hónapban a fogyasztó mennyit fizetett volna a rezsicsökkentés előtt (Gyurcsány alatt), és mennyit fizet ma (Orbán alatt). Szlovákiában ezzel szemben januártól emelkednek az energiaárak, nem is akármilyen mértékben: a villamos energia végső ára a háztartások számára 2019. január 1-jétől átlagosan 5,66%-kal nő. A gáz ára átlagosan 5,67%-kal, a hőszolgáltatás ára pedig 4,7%-kal fog emelkedni jövőre. A víz- és csatornadíj átlagosan 1,70%-kal fog nőni. Mert a Most-Híddal spékelt bölcs kormányunk így döntött.
Így aztán egyáltalán nem jelentett problémát a minap történelmi tettet végrehajtani a szlovák parlamentben: Szlovákia „hosszú” történelme során először fordult elő, hogy kiegyensúlyozott költségvetést fogadtak el a parlamenti képviselők.
Persze az igazsághoz tartozik, hogy ezzel egy időben kompenzálni is fognak: 2019 januárjától a nagycsoportos ovisoknak (a kiscsoportosok biztos többet esznek, őket kihagyták), jövő év szeptemberétől pedig az alapiskolák összes évfolyamában bevezetik az ingyenes étkeztetését.
Igaz, hogy nincs minden háztartásban óvodáskorú vagy iskolaköteles gyerek, viszont minden háztartásban kell fűteni, főzni, világítani, mosakodni, mosni, mosogatni. Tehát a kompenzáció nem terjed ki mindenkire, de legalább az ovisoknak nem kell kérvényezniük az ingyen kaját, mint régen a kompenzációt.
De ne legyünk rosszmájúak, bölcs kormányunk januártól nemcsak a háztartások rezsiköltségeit emeli, hanem a minimálbéreket is. A havi elszámolású munkabér minimális összege 520 EUR lesz 2019-ben, az óradíjban részesített munkavállalók minimális bére pedig 2,9890 EUR lesz minden ledolgozott óra után.
A „drasztikusan“ emelkedő a minimálbérek és energiaárak a munkáltatók számára is jelentős terhet fognak jelenteni, hiszen például egy pékség tulajdonosának, nemcsak a péksegédek emelkedő bérét kell kigazdálkodnia, hanem a növekvő rezsiköltségeket is. Így nem kizárt, sőt, valószínűsíthető, hogy a kiflik és zsemlyék is drágábbak vagy kisebbek lesznek jövőre, meg aztán mindenhova, mindenbe begyűrűzhet ez a többletkiadás.
Lényeg viszont, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott! Ez tetszeni fog Brüsszelnek!
