Kolek Zsolt: Európai pálya
A választói közöny természetesen nem érinti a voksolás legalitását, de súlyos legitimitási aggályokat vet fel. A választók közel kilenc tizedének távolmaradása mellett szerzett felhatalmazás nem biztosít kellően erős legitimációt Szlovákia EP-képviselőinek. Ezzel együtt bizton állítható, hogy a szombati voksolás eredményei jelentős mértékben befolyásolják majd a szlovák belpolitika alakulását az előttünk álló időszakban.
Ha a pártok, a kiábrándítóan alacsony részvétel miatt, az eredményekből teljes biztonsággal nem is következtethetnek egy jövőbeni parlamenti választás lehetséges kimenetelére, a hétvégi adatsorok mégis hasznosak lehetnek a politikai erők holdudvarában dolgozó spin doctoroknak. Szombaton kiderült, de legalábbis újabb megerősítést nyert, a pártok milyen széles törzsbázissal rendelkeznek, amely az általános választói apátia ellenére is urnákhoz járul. Az EP-választás szlovákiai eredményei megfelelnek egy nagymintás közvélemény-kutatásnak, amelyből fenntartásokkal ugyan, de kellő alapossággal lehet következtetni olyan támogatottsági tendenciákra, amelyek érvényesek lehetnek egy hazai törvényhozási választás esetében.
Mindezt figyelembe véve, a legfontosabb megállapítás a kormányzó Smer statisztikailag kimutatható gyengülése. Robert Fico pártja az előző listás választásokhoz képest komoly népszerűségvesztést könyvelhetett el, a támogatottsági apály ráadásul területileg egyenletes, a legkitartóbb bázisokon is éreztetve hatását. Az adatsor beilleszthető abba a tendenciába, amelyet az előző hónapok közvélemény-kutatási eredményei sugallnak, illetve a pártelnök-miniszterelnök fiaskója is alátámasztott az államfői székért folytatott versenyben. A Smer elsőségét csakis a jobboldali ellenzék szétforgácsoltságának köszönheti, amely azonban, ha a megszerzett mandátumokat összeadjuk, a sok lúd disznót győz elve alapján nagy fölénnyel kerekedett felül a kormányzó populista baloldalon.
A jobboldali pártoknak, bár eltérő mértékben külön-külön lehet okuk az elégedettségre, a hétvégi eredmény egyáltalán nem garancia a 2016-os választási sikerre. Az európai képviselői székekért folytatott választási versengés sokkal inkább megszólította a polgári-konzervatív pártok nagyvárosi, polgárosult választóit, mint a populista baloldal zömmel vidéken élő híveit. Magyarán a jobboldal támogatói szombaton felülreprezentáltak voltak egy hazai választási szituációhoz képest. Ennek dacára a választási eredmény tagadhatatlanul felcsillantotta a kormányváltás lehetőségét 2016-ban, ami a ciklus elején még eléggé kilátástalannak tűnt.
A felvidéki magyar-magyar versengés szombaton újabb fejezetéhez érkezett. A Magyar Közösség Pártja listás választáson először utasította maga mögé a Híd pártot, amely 2010-ben és 2012-ben is magabiztosan ugrotta át a hazai törvényhozási küszöböt, miközben az MKP mindkétszer kiszorult a pozsonyi parlamentből. Bár az elkeserítően alacsony részvétel a magyarlakta régiókban is árnyalja a szombati eredmények relevanciáját egy jövőbeni választási szituációban, kellő alapossággal szemlélve, a tendenciák magyar-magyar vonatkozásban is tanulságokkal szolgálhatnak a jövőre nézve. A Híd gyengülése a megyei választások óta statisztikailag szignifikáns, ezt a szombati adatsor mellett alátámasztják a közvélemény-kutató cégek felmérései is.
Az MKP mindeközben stabilizálta a támogatottságát, de továbbra sincsenek megbízható adataink arról, hogy a párt egy hazai választás esetében hasonlóan magabiztosan ugorná át a parlamenti küszöböt. Szombaton újra meggyőződhettünk arról, hogy az MKP elkötelezett törzsbázissal rendelkezik, amely alacsony részvétel mellett felerősíti a párt tényleges erejét. Számolva a Híd párt tovább fokozódó belső konfliktusaival, az MKP-nak lehetőség kínálkozik arra, hogy megőrizze az ősz óta tartó lendületét, miközben a párt továbbra is adós a stratégiaalkotással, sikerei a közelmúltban taktikai jellegűek voltak. Ez a körülmény egyszerre lehetőség és figyelmeztető jel a közelgő önkormányzati választások előtt.
Kolek Zsolt