Kolek Zsolt: A kétharmad után
A még fel nem dolgozott voksok összeszámlálása után sem változott az április 6-án kialakult előzetes eredmény, azaz a kormánypártok éppen az alkotmányozó többséget biztosító mandátumarányt érték el. A választási maraton azonban nem ért véget, hiszen már a múlt héten kezdetét vette a májusi európai parlamenti választások kampánya. A magyar választók a következő hónapokban permanens kampányra számíthatnak, hiszen ősszel – várhatóan október első hetében – önkormányzati választásokat tartanak.
Az állandósuló kampány a jelek szerint késlelteti az április 6-án kudarcot vallott baloldal önreflexióját. A szocialisták szombati választmányi ülésén voltak ugyan kritikus hangok, de a pártelnök és a pártvezetés pozíciója egyelőre szilárdnak tűnik. Tisztújítás csak az önkormányzati választásokat követően várható. Bár a baloldali összefogás súlyos vereséget szenvedett, a parlamenti baloldal vitathatatlanul legnagyobb erejét adó MSZP frakciójában Mesterházy Attila bizalmasai foglalhatnak helyet, biztosítva a pártelnök politikai hátországát.
Az európai parlamenti választásokon a baloldali pártok külön listán indulnak. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció a bejutási küszöb eléréséért lesz nagy harcban, a szocialisták pedig a Jobbikkal lesznek nagy versenyfutásban a második hely megszerzéséért.
Az EP-választások fontos mérföldkő a baloldali erők számára az őszi önkormányzati megmérettetés előtt. Már a múlt héten látható jelei voltak a kibontakozó hatalmi harcnak, amelynek végcélja az április 6-i eredmények alapján a baloldal számára leginkább elérhető fontos közjogi pozíció, a főpolgármester-jelölti poszt megszerzése.
Az MSZP fővárosi „erős embere”, Horváth Csaba, egyáltalán nem lehet biztos a dolgában, hiszen úgy tűnik, a balliberális véleményformálók nem támogatják a jelölését, s a titkos favoritnak számító Bajnai Gordon is szkeptikusan nyilatkozott választási esélyeiről. Bár az MSZP láthatóan szabadulni igyekszik az értelmiségi holdudvar két évtizedes szoros öleléséből – kérdés, hogy Mesterházynak lesz-e elég ereje egy új baloldali paradigma felépítésére.
Az elmúlt bő két évtizedben azok a baloldalon politizáló közszereplők, akik önálló véleményt fogalmaztak meg a balliberális véleményformálókkal szemben, rendre elbuktak, saját közegükben ellehetetlenültek. A jelek szerint hiába az újabb sokkoló vereség, a „gyászmunkát” /G. Fodor Gábor nyelvi leleménye/ a balliberális értelmiség képtelen elvégezni.
A választásokat követő héten valóságos ámokfutásba kezdtek a baloldalhoz közel álló ATV riporterei. A magyar televíziós újságírás széles körben elismert személyisége, Kálmán Olga, Schiffer Andrással készített interjújában riasztó példáját mutatta a hideg polgárháborús mentalitásnak, a becsontosodott, megújulásra képtelen magyar baloldalt testesítve meg. Schiffer a német megszállási emlékmű kapcsán nem volt hajlandó felmondani a baloldali kánont, mire Kálmán Olga első megdöbbenését követően durva személyeskedésbe kezdett. Havas Henrik önmegsemmisítő pökhendisége a G. Fodor Gáborral folytatott beszélgetése során jól mutatja, hogy a szellemi fölényére sokáig oly büszke balliberális elit, mennyire torz, kirekesztő gondolkodást követ, s önmaga fóbiáinak foglyaként egyre inkább tehertétellé válik saját politikai oldala számára. Bizonyosnak látszik, hogy a baloldal csakis új paradigmát felépítve válhat valódi versenytársává a kormányzó jobbközép erőknek.
Kolek Zsolt
(Az írás megjelent a Szabad Újság hétközi lap keddi számában is.)
