Klubsovinizmus

Gyakran voltam a Megyeri úton és minden kettős rangadón a régi Népstadionban, jóban, rosszban, esőben, hóban. De akkor is tudtam örülni más magyar csapat nemzetközi kupasikerének, a Honvédénak, a Fradiénak, a Vidiének vagy a Vasasénak. Győzzön a magyar csapat, hajrá, klubszínekre való tekintet nélkül!

Az eredményes nemzetközi kupaszereplés évek óta  már csak egy csapatnak, a Ferencvárosnak a privilégiuma. Ők próbálkoznak minden évben a Bajnokok Ligájával, az utóbbi években egyszer sikerült is még Rebrov idejében odaérni, vagy a csoportból, most már a tábláról eljutni az Európa Liga tavaszi rájátszásába. Idén megtört a félévszázados átok, a Fradi az Európa Liga nyolcaddöntőjében vitézkedik, ahol az első, hazai mérkőzésen bravúros 2:0-ás győzelmet aratott a jóval esélyesebb portugál Braga együttese felett, és várakozással tekinthet a szerdai portugaliai visszavágóra, ahol akár össze is jöhet a továbbjutás a legjobb nyolc csapat közé. A továbbjutó csapat a görög Panathinaikosz és a spanyol Real Betis párharcának győztesével találkozik majd a legjobb nyolc között. A Braga után nem lehetetlen túljutni ennek a párharcnak a győztesével szemben se, ami már komoly sikert és nagy pénzt jelentene a Fradi számára. Nem beszélve arról, hogy ez az anyagi javak mellett értékes koefficienspontokat is jelentene: reálissá válhat az esélye, hogy a következő idényt a Bajnokok Ligája-főtáblán kezdje. Mindez pedig emelné a magyar labdarúgás rangját Európában.

Azt várná el tehát az ember, hogy szerdán 16.30 órai korai kezdés ellenére aki megteheti, a televízió elé ül, és az egész nemzet szurkolni fog a Fradinak a továbbjutás kiharcolásáért! Viszont ez korán sincs így! Vannak zsigerből ellendrukkerek, akik még ilyen esetben is az ellenfélnek szurkolnak, csakhogy a Fradi ne jusson tovább.

Működik tehát a klubsovinizmus, a dögöljön meg a szomszéd tehene is effektus. Ha már teljesen lehetetlen a közeljövőben pld. az Újpestnek a Fradihoz hasonló kiváló kupaszereplés, akkor inkább a zöld-fehérek se legyenek eredményesek. Viszont az is igaz, hogy fordított esetben (ami a jelenben szinte elképzelhetetlen) talán egy Fradi-szív se dobbanna meg az Újpestért.

Olyan ez, mint a pártpolitika: olyan szakadék tátong a Fidesz és a Tisza szavazótábora között az országgyűlési választások előtt, amilyen a lila-fehérek és a zöld-fehérek szurkolótábora között. A jó foci, a jó nemzetpolitika nem számít, csak a saját csapata és pártja érdekli, a másik nem számít, talán meg se nézi a meccset, és bosszankodik, ha a sporthírekben meghallja a fradisták számára kedvező eredményt. Nehogy már ez legyen szerdán!