Kiszavazhatják az amerikai csapatokat Irakból
Donald Trump nem hagyta, hogy unalmasan teljenek az év utolsó napjai, és teli tenyérrel csapott bele a külpolitikai lecsóba. A szíriai, majd afganisztáni csapatkivonás bejelentése után szerdán, szinte az ünnepi asztaltól felállva tett meglepetésszerű látogatást Irakban, útban hazafelé pedig egy rövid kitérő erejéig a németországi Ramstein légibázis amerikai katonáival is lepacsizott.
Az iraki Al-Asad légibázisra tett látogatásának egyébként itt volt az ideje, hiszen tavaly januári beiktatása óta az elnök egyszer sem járt országa háborús zónákban állomásozó csapatainál. Bírálták is érte épp eleget.
A látogatás „Trumpos” jellegét ezúttal az adta, hogy stábja képtelen volt megegyezni az iraki vezetéssel, így Trump és Adel Abdul Mahdi iraki miniszterelnök találkozója elmaradt.
Az elnököt ez kevésbé izgatta fel, de az iraki kormány tagjai közül többen élesen bírálták az amerikaiak húzását, és országuk önrendelkezésének durva megsértéséről beszéltek, mivel, szerintük, Trump az ilyenkor szokásos és elvárt egyeztetéseket figyelmen kívül hagyva jelent meg a támaszponton. A biztonsági intézkedések olyan szigorúak voltak, hogy az elnök stábja mindössze két órával az Air Force One landolása előtt értesítette az iraki miniszterelnököt, aki ilyen rövid idő alatt képtelen volt megjelenni a támaszponton, csak telefonon beszélt Trumppal.
Trump jó alaposan felkavarta ezzel az iraki belpolitikát,
hiszen a májusi választásokon legtöbb helyet szerző, Muktada asz-Szadr síita hittudós vezette pártszövetség soraiban ismét felerősödtek az Egyesült Államok kivonulását követelő hangok, de a sok más ügyben rendkívül megosztott iraki parlament szinte minden frakciójából jelezték, támogatnának egy, az amerikai csapatok kivonulásáról döntő szavazást.
Egyszer, még 2011-ben Obama idején már sor került a csapatkivonásra, de az Iszlám Állam megerősödése miatt három évvel később az USA kénytelen volt újra katonákat küldeni az iraki kormány megsegítésére. Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal sikerült az utolsó ISIS bástyákat is bevenni, így, véli számos iraki politikus, az amerikaiak vendégjátéka okafogyottá vált.
Az amerikai elnök villámlátogatását követően az Iszlám Állam ellen rengeteg vért hullató Asaib Ahl al-Haq milícia vezetője gyakorlatilag megfenyegette kéretlen szövetségeseit, kijelentette, ha a parlamenti szavazás nem vezet eredményre, akkor „más eszközökkel” kényszerítik ki az amerikai kivonulást. A potenciális „eszközök” részletezése sajnos elmaradt. A nyilatkozatot egyébként sem árt helyén kezelni, különösen annak fényében, hogy a síita Ahl al-Haq Irán nem titkolt támogatását élvezi, ráadásul eddig is csak a közös ellenség kötötte össze őket az amerikai csapatokkal, a kétezres évek elején még fegyverrel harcoltak ellenük.
Bár Trump a látogatás során leszögezte, nem tervezi az iraki amerikai jelenlét csökkentését, a szíriai teljes és az afganisztáni részleges csapatkivonás bejelentése után nehéz megmondani, mi lesz végül a közel ötezer fős amerikai kontingens sorsa.
Kétségtelen tény, hogy akárhonnan is vonul ki a világ legerősebb hadserege, az utána maradó katonai vákuum nem marad betöltetlenül, sem Afganisztánban, sem Szíriában és legkevésbé Irakban.
