Kisebbségi jogi és nyelvhasználati szakbizottság létjogosultsága az önkormányzatokban
A november 10-ei önkormányzati választások óta lassan felállnak az új testületek a településeken. A megválasztott polgármester és képviselők beiktatása mellett, a legtöbb helyen rögtön a nyitóülésen megalakulnak a képviselőkből és külső szakértőkből álló szakbizottságok is.
Dunaszerdahelyen mindez már megtörtént, a hagyományos tanácsadási jogkörrel bíró bizottságok mellett újra lesz kisebbségi jogi és nyelvhasználati szakbizottság is az város önkormányzatában, amely első alkalommal, képviselői javaslatra, 2015-ben alakult meg.
Mi lehet a feladata, jogköre egy ilyen bizottságnak a vegyes lakosságú településeken? A választ egy mondatban talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy legfontosabb feladata a magyar nyelv használatának biztosítása és felügyelete lehet az önkormányzati illetékességű intézményekben, az ügyintézésben és a feliratokban. Illetve ugyanennek a kezdeményezése az állami és magánintézetekben is. Amennyiben a Csallóköz szívében, a leginkább magyar összetételű városban, Dunaszerdahelyen erre szükség van, valószínű, hogy a többi magyarok által lakott településen is fontos volna egy ilyen szakbizottság.
Dunaszerdahelyen a szakbizottság létrehozására irányuló képviselői javaslatot következőképpen indokolták:
„A bizottság feladata kettős lenne. Egyrészt a magyarnyelv-használat helyzetének felmérése, másrészt ennek eredményei alapján a hiányosságok orvoslására és az azt támogató lépésekre dolgozna ki javaslatokat a képviselőtestület számára.”
A szakbizottság Dunaszerdahelyen a városi testület tanácsadó szerveként működik, felméri a városban a kisebbségek nyelvhasználatával foglalkozó törvények érvényesülését, valamint javaslatokat tesz a városi hivatal és a város intézményeinek kisebbségi nyelvhasználatára. A kétnyelvűség széleskörű kiterjesztésének elmaradását sok esetben a költségvetésből erre a célra hiányzó anyagi fedezettel indokolják, és valószínű, hogy a nyelvhasználati szakbizottság létrehozásánál is erre hivatkozhatnak majd.
Sok helyen, például Érsekújvárban is a kisebbségi nyelvhasználati szakbizottság hiányában a közösségi hálón spontán módon létrejött civil szerveződés - Érsekújvár, így szeretlek - tölti be ezt a hiánypótló szerepet. Igyekeznek felhívni az önkormányzat és a polgármester figyelmét a hiányosságokra ezen a területen. Tevékenységük pótolhatatlan, de megkönnyítené dolgukat, ha javaslataikat, dokumentumaikat, fotóikat ennek a bizottságnak tudnák benyújtani, és a tanácsadó bizottsági tagok pedig a képviselők vagy a polgármester elé tárnák orvoslás céljából.
Sokan most felkaphatják fejüket, hogy miért most kellene kirukkolni egy ilyen javaslattal, amikor csak két magyar képvelője van az érsekújvári testületnek. Miért nem hamarabb történt ez meg?
Pont azért lenne szükség ebben a helyzetben a nyelvhasználati bizottságra a városban, mivel magyar szempontból a szabad választások történetének eddigi legsilányabb eredményét hozták az idei helyi választások, és a testületben nem lesz a következő négy esztendőben kellő hatékonyságú magyar érdekvédelem. És ne feledjük, a bizottságban nem csak képviselők dolgozhatnak, hanem külső szakértők is.
Sehol semmiről se késtünk el, még akkor sem, ha már megalakultak a testületek mellett működő bizottságok, bővíteni őket képviselői javaslatra, jól előkészítve bármikor lehet.
