2019. április 5., 10:09

Kínos és felesleges magyarázkodások

Az a tényszerű valóság, hogy a szlovák parlament nagy többséggel megszavazta a magyar himnusz eléneklésének felvidéki korlátozását, tiltását, már önmagában is egy szomorú tény.

Robert Fico Bastrnák Tibor
Fotó: TASR

Azzal, hogy önfia vágta sebét, hogy a magyar képviselők is megszavazták az indítványt, a dolog tényállása még elkeserítőbb! Az országos felháborodás miatt ezzel egyidejűleg

szinte rögtön beindult a „vétkesek” magyarázkodása és a helyzet megoldására irányuló igyekezet hangsúlyozása.

Hogy át lettek verve, hogy nem voltak bent a teremben a vita során?

Miért nem voltak bent? Talán friss „treszkát” kapták a parlamenti büfében?

Netán Slota valamelyik SNS-s képviselő születésnapjára figyelmességből a közös múltra emlékezve beküldött egy demizson házi szilvát, és abból lettek figyelemelterelésként megkínálva Dankóéktól? Vagy csak egyszerű nemtörődömségből? Az adófizetők pénzén pedig ott kellett volna ülniük a teremben, és végig kellett volna hallgatniuk a himnuszrendelet teljes felvezetését! Mi lehetett az az életbevágóan fontos üléstermen kívüli parlamenti munka, ami csoportosan megakadályozta őket abban, hogy részt vegyenek a rendelet beterjesztésének parlamenti vitáján? A különböző védekező magyarázkodások között eddig még konkrét indoklás sem hangzott el, ami elfogadhatóvá tenné az elfogadhatatlant!

Jobb esetben elégedjenek meg a választópolgárok a beismeréssel, hogy hibáztam, mint Vörös Péter tette vagy Grendel Gábor!

A Most-Híd frakcióvezetője,

Bastrnák Tibor hirtelen felindulásában előbb meglengette lemondását, majd lenyugodva mégse mondott le, nélkülözhetetlen volta miatt a képviselőtársak meggyőzték őt a maradásról.

Színház a parlament, nem orvosi rendelő! Aztán beindul a gépezet! Ez elfogadhatatlan, mondták ők, ennek életbelépését meg fogjuk akadályozni, mondák ők, kijelentik, hogy azonnal kérték magukra a köztársasági elnök vétóját, majd addig megbeszéljük Dankóval, hogy utána hogyan kell szavazni. Miért utána? Miért nem előtte? És ha a friss „treszka” akkor pont a szavazáskor érkezik meg a parlamenti büfébe? 

Szánalmas és nevetséges magyarázkodás, mert vannak megbocsáthatatlan és lélekben visszavonhatatlan vétkek! A Himnusz elleni támadás ilyen!

Amennyiben a himnuszéneklést tiltó rendelet mégsem lép érvénybe májustól Szlovákiában, az egyáltalán nem annak lesz köszönhető, hogy az operáció után lábadozó Bugár felhívta Kiskát, sőt egyetlen hazai vegyes jellegű utólagos ellenintézkedéseknek sem! Bármennyire is fogják verni a mellüket, hogy lássátok, kár volt a felhajtás! Hanem annak, hogy

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a himnusz ügyről egyeztetést folytatott szlovák kollégájával, Miroslav Lajčákkal csütörtökön Washingtonban.

A felvidéki magyar választó viszont ettől még nem fog megkönnyebbülni, mert lélekben lett meggyalázva sajátjainak segédletével! Joggal veszítette el bizalmát a jelenlegi magyar parlamenti képviseletben!

Csak reménykedhetünk abban, hogy szavazókedvét ez nem szegte még jobban! Ezt érezni a közösségi oldalakon megfogalmazott több ezer véleményben, hozzászólásban, cikkben, blogbejegyzésekben! Szinte egységesen felsorakozik most a felvidéki magyarság az elmarasztalások mögé, és megveti azokat a szlovákiai magyar képviselőket, akik a héten a magyar himnusz ellen vétkeztek!

Megosztás
Címkék