2020. november 7., 15:24

Ki emlékszik még november 7-re?

Pedig állítólag egyszer „november hetedikén fegyvert fogott minden szegény”! Hangzott a rigmus világszerte, de legalábbis a szocializmus világában hosszú évtizedeken át. Pedig hol lett volna annyi fegyver, mint amennyi szegény volt 1917-ben a cári Oroszországban, gondolhattuk annak idején gyerekfejjel?

201711071531470.marksism-leninism.jpg

Az 1989 előtt szocializálódottaknak az év legfényesebb ünnepnapja november 7. volt. Nemcsak a nagy Szovjetunióban, hanem a szocialista tábor minden országában a legnagyobb ünnepnek számított. Államünnep és munkaszüneti nap, az igazi forradalom napja volt! A fellobogózott és feldíszített iskolában a nagy történelmi esemény tiszteletére minden óraközi szünetben előtte és utána is napokig játszották a hangszórókon keresztül az Internacionálét, amire a padokból felpattanva, kezünket a szívünkre szorítva vigyázzba kellett vágni magunkat.

Pedig semmi köze se volt ennek a napnak nemzetünk történelméhez! Azt megelőzően pár nappal, október 23-án azt se tudtuk, hogy mi volt, pedig, ha érzékeltük volna a két fegyveres esemény közti különbséget és ellentétet, talán nem is ujjongtunk volna, talán még pionírnyakkendőt se kötünk! Forradalom november 7-én és ellenforradalom október 23-án. Ma pedig hála istennek, ezt már fordítva értelmezzük!

És nem is akármilyen forradalmi napra emlékeztünk akkoriban a Szovjetunió vazallusaként, hanem a nagy októberi szocialista forradalom napjára! Még a magyar helyesírás akkori szabályzata is kivételezett a nagy testvérrel! A többi ország neve elé tilos volt határozott névelőt tenni, a Szovjetunió neve elé pedig pont ellenkezőleg, kötelező volt!

Nézzük, milyen volt az a híres nagy októberi szocialista forradalom?!

Annyira nagy nem volt! Főleg minket érintő jelentőségében. Inkább csak az nevében. Oroszország akkori fővárosában Petrogradban történt lázadásra utal, amelytől számítódott a szocialista időszámítás. Talán csak a finnek örülhettek nagyságának, mert a forradalom kitörése meghozta számukra a függetlenségük elismerését az oroszok részéről. Talán ez volt fizetség és köszönet az oroszoktól, amiért előtte Lenin Finnországba menekülhetett a cári Oroszországból, és ott élhetett Krupszkajával hazatéréséig, Krupszkij otthon maradt.

Októberi se volt, hiszen november 7-én ünnepeltük a NOSZF-at!

A legenda szerint az Oroszországban akkor használatos Julián naptár és pravoszláv időszámítás szerint október 25-én hajózott el az Auróra cirkáló a szentpétervári téli palotához, hogy lövésével jelt adjon a felkelés kitörésének.

Bár több történész szerint az Auróra ágyúi el se dördültek, a téli palotát meg se rohamozták, és a legtöbb aznapi történés fikció. Egy régebben suttogva terjedő vicc szerint a 20. század legnagyobb katasztrófája az volt, hogy nem az Auróra süllyedt el, hanem a Titanic.

Mennyiben lehetett szocialista egy forradalom? Semennyiben! Pedig szovjet mintára a hazai szocialista szellemű történelemszemlélet is úgy tanította, hogy békés munkások és katonák vonultak ki tüntetni Petrográd utcáira az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta a békés tiltakozást. Az igazság az volt, hogy a frontról szökött, bolsevikok által felfegyverzett csőcselék konflisokra szerelt géppuskákkal járták a várost, és számtalan civilt megsebesítettek, megöltek.

Ma már tudjuk, hogy az eseményt nem szabad forradalomnak se nevezni, mert egyáltalán nem az emberek és az egész nemzet szabadságát tűzte a zászlójára, hanem valójában egy diktatúrát hozott létre. Ezért inkább helyes az ellenforradalom kifejezés használata a fegyveres eseményre.

Az a politikai őrület, ami 1917 októberében vagy november 7-én kezdődött, a világtörténelem legsötétebb korszakai közé tartozik, számos más országban, köztünk nálunk is diktatúrát szült, amely saját magát félrevezető és megtévesztő módon népi demokráciának nevezte el.

Megosztás
Címkék