Keresztény áruló lettem?
A tévé előtt ülve, számomra ismeretlen Hamász-vezértől megtudtam, hogy én, minden keresztény hittársammal együtt áruló vagyok! Ezen elgondolkodtam. Eddigi életem folyamán még sosem illettek ezzel a jelzővel. Igaz, hogy templomba már rég nem járok rendszeresen. De „Isten látja lelkem...”, ha szenvedést látok, ha lehetőségeim éppen megengedik, habozás nélkül segítek.
Ezzel a témát keresztényi megbocsátással ejteném is, de az „áruló” titulussal még nincs vége. A felbőszült Hamász-vezértől (úgy ordít, sivalkodik, mint a fába szorult féreg!) azt is megtudom, hogy a világ sorsa forog kockán, ha engem, a „keresztény árulót”, a világ zsidóival együtt, ki nem végeznek, megtisztítva a földet a zsidó-keresztény hitvallás és szellem mérgező miazmáitól…
Mondtam: keresztény vagyok. Az is maradok… Félelemből Krisztus tanításait meg nem tagadom! Ebben a kérdésben Mindszenthy József hercegprímás a földi példaképem.
Hiszen a tűrés és tűrőképesség, mostanra (nyolcvanéves koromra) már énem meghatározó része lett… De azért csak eszembe jut a közmondás, hogy a „barátom ellensége, egyszersmind nekem is ellenségem”. És itt már (a bibliai bölcsességek után): Flavius Jozephus zsidó történetíró: „Apion ellen” írt vitairata is fölrémlik előttem… Flavius, aki korábbi munkáiban zsidó népét próbálta megbarátkoztatni Róma uralmával, ebben az utolsó – érett tapasztalatokkal teljes – „Apion ellen” című munkájában már inkább a római világot akarja meggyőzni népe igazáról. Egyistenhitének tisztaságáról (…): Munkája egyszerre harcos vitairat és higgadt érvelés... Tehát „érvelés” és nem fenyegetés. Nem az éppen szemben álló vitapartner, ellenfél (vagy akár: ellenség) végleges elpusztítását ígérgető fenyegetés. (…).
Izraelt megtámadták: kegyetlen terrortámadás érte! Libanon felől a Hezbollah rakétákkal, a Gáza-övezet felől a Hamász terroristái hatoltak be váratlanul az ország területére, és a határ menti falvak és kibucok lakosságát (már nem is emberi módon: talán a Sátán vitte előttük dicstelen lobogóját) az aggastyánoktól a csecsemőkig elpusztították.
Közép-Európában, elsősorban Magyarországon, a biztonságpolitikai szakértők mondhatni egybehangzó véleménye szerint, ami ma Izraelben történik, az többek közt az EU ignoráns politikájának is az eredménye.
Az Izrael ellen elkövetett támadás mintegy buzdító szignálként hatott, Nyugat-Európában mára már (Angela Melker „alkotó politikájának” köszönhetően) százezres létszámban beáramolt iszlamistákra… Tömegtüntetések Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, szinte mindenütt az EU nyugat-európai államaiban, ahol 2023-ban! nyíltan követelik a zsidóság elpusztítását.
És mikor mindez történik, mi a helyzet az EU által szakadatlan kritizált Magyarországon? Mialatt Franciaországban és Németországban fegyveres őröket kénytelen állítani a zsinagógák és a zsidó intézmények elé az államhatalom, az immár dühöngő nyugat-európai antiszemitizmus megfékezésére?! Büszkén jelentem, hogy Magyarországon, mostanság oktatási konferenciát rendezett a Keresztény-Zsidó Tanács „ Közös ügyünk az oktatás” címen.
Magyarország ősi és szilárd hagyományokkal rendelkező ország! Toleráns nemzettudata számos történelmi kataklizma során edződött modern s egyben hagyománytisztelő (és hagyományápoló) mentalitássá. Ezért a jövőben több megbecsülés kéretik nyugat-európai partnereink részéről, Magyarországnak.
A mai Európában, a „korszerűség” ideája nem alapozható velejében korrupt spekulánsok (lásd: Soros György, Soros Alex és a pénzügyi háttérhatalom) gigantomániától gőzös terveire. Ezek a kufárok, miután kirabolták a világot, most a koldussá nyomorított emberiség megtizedelését tervezgetik – a „A fenntarthatóság érdekében...” Ó, istenem, micsoda varázsszó!...
