Keresztbe tehet Trumpnak az újabb közel-keleti háború
Újabb konfliktus robbant ki a Közel-Keleten, miután Izrael nagy léptékű támadást indított Irán ellen. A támadásban az iráni vezetés több tagja is életét vesztette, válaszul pedig az ország pár órán belül szintén rakétákat zúdított az izraeli fővárosra. A villámgyors eszkaláció a nemzetközi közvéleményt is sokkolta, amivel párhuzamosan a tőzsdék is meredek zuhanásba kezdtek. A konfliktus ugyanakkor Trump atomalkujának is keresztbe tehet, ami az amerikai elnök eddigi legnagyobb politikai kudarca lehet.
Az izraeli támadás során több fontos iráni létesítményt és katonai célpontot bombáztak. A támadás során életét vesztette Hoszein Szálámi tábornok, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, valamint Mohammad Bagheri vezérkari főnök is, továbbá legalább hat vezető atomtudós is, amivel Izrael lényegében “lefejezte” az iráni hadsereg csúcsvezetését és kárt tett az iráni atomprogramban is. Az izraeli vezetés az akciót azzal indokolta, hogy Teherán rövidesen képes lehet nukleáris fegyver előállítására, mindez pedig már elég súlyos fenyegetést jelent Izrael számára. Emiatt pedig az ország vezetése elérkezettnek látta az időt egy megelőző csapásra.
Az iráni válasz alig néhány órát váratott magára, aminek részeként az ország közel ezer drónt indított Izrael felé, ezt követően pedig Teherán több hullámban ballisztikus rakétákat is kilőtt izraeli városokra. Ezzel párhuzamosan Izrael gyakorlatilag a légi közlekedésben is elszigetelődött: a nemzetközi járatokat leállították, a Ben Gurion repülőteret lezárták, és több szomszédos ország – köztük Jordánia, Irak és Irán – is lezárta a légterét a polgári gépek előtt a konfliktus kitörése után.
A konfliktus hatása azonban nemzetközi szinten is komoly reakciókat váltott ki. A régió országai egyelőre diplomáciai csatornákon keresztül igyekeznek enyhíteni a feszültséget, több állam vezetője azonban attól tart, hogy a konfliktus könnyen kiszélesedhet.
Ezzel párhuzamosan az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze a válság megvitatására, Oroszország pedig jelezte, hogy kész közvetítő szerepet vállalni Izrael és Irán között a béke érdekében. Mindeközben Emmanual Macron francia elnök azonban kiállt Izrael önvédelmi joga mellett, üdvözölve, hogy az izraeli csapások lassítják az iráni nukleáris törekvéseket és az is kiderült, hogy az Egyesült Államok vélhetően tudott az izraeli támadás előkészületeiről.
Ennek kapcsán Teherán azonnal megszakította a közvetlen nukleáris tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. A pár hónapja újraindított tárgyalássorozat kapcsán az iráni fél célja eddig leginkább a korábban kivetett gazdasági szankciók enyhítései voltak, a szerintük vélhetően amerikai engedéllyel végrehajtott izraeli akció azonban teljesen aláásta a bizalmat Donald Trump kormányával szemben.
Az amerikai elnök válaszul természetesen tagadta, hogy bármi köze lenne az izraeli támadáshoz, azonban bármilyen USA elleni agresszió esetén könyörtelen megtorlást helyezett kilátásba. Trump emellett emlékeztette az iráni vezetést, hogy két hónappal ezelőtt egy 60 napos ultimátumot adott Iránnak a nukleáris fegyverek kifejlesztésére irányuló tevékenységek leállítására, az időkeret azonban mára lejárt, ám továbbra is lát esélyt a békés megegyezésre.
A teheráni vezetés azonban úgy tűnik, hogy – egyelőre legalábbis – teljesen elzárkózik a tárgyalások folytatásától. Annak kereteit ugyanis az iráni vezetés szerint egyértelműen felrúgták, így amögött szerintük nincs valódi politikai akarat az amerikai fél részéről. Az ország ezzel párhuzamosan azt is bejelentette, hogy leállítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel folytatott védelmi intézkedésekre vonatkozó információcserét, valamint várhatóan a harmadik urándúsító üzemének építését is tovább folytatja.
Az ország ezzel gyakorlatilag minimalizálta a több hónapja tartó tárgyalássorozat sikerességét, ami Trump számára is komoly politikai kudarc lehet.
A nukleáris tárgyalások zátonyra futása ugyanis nem csak diplomáciai visszalépés, hanem komoly stratégiai veszélyforrássá is válhat. Az amerikai kormányzat egyik legfontosabb célja ugyanis évek óta az volt, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, amit úgy kívánt elérni, hogy közben elkerüli egy újabb közel-keleti háború kirobbantását. A jelenleg kialakult helyzettel azonban mindkét cél megvalósítása egyre távolibbnak tűnik, ami ráadásul Trump első elnökségének legfontosabb lépésére, a korábbi iráni atomalkuból történő 2018-as kilépésre is újra nagy figyelmet fordít. Az elnök akkor azt ígérte, hogy az egyezmény felmondásával és az Iránnal szembeni kemény fellépéssel biztonságosabbá teszi a világot, és rákényszeríti Teheránt egy új, „jobb” megállapodás elfogadására.
Ennek elérését pedig épp a jelenleg válságba került tárgyalássorozat szolgálta volna, ami így az elnök korábbi narratíváját is alááshatja és Trump támogatottságára is negatívan hathat.
Az Izrael és Irán közti konfliktus tehát egyszerre jelent Trump számára külpolitikai kihívást és belpolitikai rizikót. Ha az iráni konfliktust sikerül kordában tartania és akár egy új nukleáris alkut is tető alá hoznia, az nagy diplomáciai győzelem lehet számára. Ám ha a válság elmérgesedik, az nemcsak a Közel-Keletet sodorhatja újabb többéves háborúba, de Trump politikai teljesítményén is maradandó foltot hagyhat.
