2021. december 3., 18:23

Jogállamiság Čaputová módra

Az álhírterjesztés bűncselekménynek számít majd a jövőben a szlovák büntetőtörvénykönyvet módosító javaslat szerint. Ezt közölte sajtótájékoztatóján Mária Kolíková igazságügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy a törvénymódosítást már tárcaközi egyeztetésre továbbították.

caputova
Fotó: TASR

Mindennek persze akkor lenne értelme, ha a törvénymódosítás a politikusokra, a legfőbb közjogi méltóságokra is vonatkozna. Sőt az ő esetükben az álhírterjesztés kiegészülhetne szándékos félretájékoztatással, erőszakos befolyásolási szándékkal és politikusi csúsztatással is, melyek úgyszintén büntetőjogi felelősségre vonással járnának.

Példa-statuálás szintjén kellene ennek működnie, mert nem kóser, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek.

Vegyük csak például Zuzana Čaputová szlovák államfőt, aki a napokban Budapesten a V4-es államfők csúcstalálkozóján az erős és egységes Európa Unió mellett tett hitet a nemzetállamokkal szemben, azonosulva ezzel olyan liberális EU-s irányelvekkel, mint például a migráns-betelepítés és migránskvóta, valamint az LMBTQ-eszme hirdetése. Ugyanis ezekben az irányelvekben egységes és erőt fitogtató az EU, háttérbe akarja kényszeríteni az ezektől eltérő nemzeti elképzeléseket. Nem csoda, hogy mindezek alapján budapesti látogatása során újfent kitért a jogállamiság kérdésére is. Hangsúlyozta, hogy

„tiszteletben tartjuk az egyes országokban zajló belpolitikai folyamatokat, de egyúttal figyelemmel követjük a jogállamiságról folytatott párbeszédet az Európai Unióban, az unió egyes szervei és tagállamai között”

Nem kell bonyolult következtetéseket levonni ahhoz, hogy Čaputová ezzel a kijelentésével egyértelművé tette, amit már eleve is gondoltunk: az egyoldalú párbeszédben ő mindig az uniós szervek oldalán áll, számára a nemzetpolitikai érdekek csak másodlagos jelentőséggel bírnak. A jogállamiság kérdését is ebből a liberális szemszögből közelíti meg. Nem véletlen, hogy ezekben a kérdésekben gyakran kéri ki a véleményét Věra Jourovának, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, aki Magyarországot már számtalan alkalommal bírálta.

A Budapesten elhangzott felvetésére azonnal reagált Áder János magyar államfő is. Leszögezte, hogy ebben a témában nincs szükség semmilyen közös fellépésre, mert a jogállamiságban semmilyen probléma nincs Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban.

A két ország belpolitikai történései egyértelműen bizonyítják, hogy a szlovák köztársasági elnök felvetése a jogállamisággal kapcsolatban valamilyen sugallatra, megrendelésre készült, és minden alapot nélkülöző, szándékos politikai csúsztatás.

Zuzana Čaputová nem első ízben ragadtatta el magát Magyarországgal kapcsolatban. 2019-ben már az első hivatalos budapesti látogatása során követendő példaként emelte ki a liberális demokrácia értékeit, említést tett Szlovákiának és Magyarországnak az Európai Unióhoz való viszonyulása közti ellentétről, valamint Göncz Árpádnak Orbán Viktorral ellentétes értékrendjéről is szólt.

Idén októberben is hátba támadta a V4-ek két országát, Lengyelországot és Magyarországot,

amikor bírálta az „autoriter” rendszert építő országokat, és egy olyan kemény jogállamisági rendszert követelt, amelyben a az EU demokratikus normáit és alapvető értékeit megsértő országokat az uniós támogatások felfüggesztésével, megvonásával sújtanák. 

Pedig Čaputovának inkább a szlovák jogállamiság miatt kellene aggódnia. Az állampolgársági törvénnyel az országban több, mint egy évtizede nem tartják tiszteletben az alkotmányt, az újságírók nem érezhetik magukat biztonságban. Egy felmérés szerint az igazságszolgáltatás korruptsága miatt a lakosság mindössze 22 százaléka bízik a szlovák bíróságokban.

A szlovák kormányfő a balliberális Progresszív Szlovákia jelöltje volt a 2019-es államfőválasztáson.

Megosztás
Címkék