Javaslatok a békére
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a múlt héten közölte, Ukrajna átadta Washingtonnak saját javaslatait a háború lezárására. A múlt héten ugyanezeken a hasábokon a háborúról írtunk, ezúttal nézzük a béke lehetőségeit. Kijev olyan rendezést akar, amely nem legitimálja az orosz területszerzéseket, erős ukrán hadsereget biztosít, és hiteles biztonsági garanciákkal akadályozza meg egy újabb orosz támadás lehetőségét. Természetesen a teljes csomag nem nyilvános, de az ukrán fél elképzelései hozzávetőleg a fentiekben foglalhatók össze.
Moszkva reakcióiból kiderült, az orosz és ukrán elképzelések között, ahogy a korábbi években is, nagy az eltérés... Az oroszok továbbra is azt állítják, készek tárgyalni, ám olyan feltételeket szabnak, amelyek megkötik Ukrajna mozgásterét. Oroszország azt szeretné elérni, hogy Ukrajna ne válhasson NATO-tagállammá, katonai képességei korlátozottak legyenek, ne legyen nyugati katonai jelenlét az országban. Emellett Moszkva továbbra is ragaszkodik az elfoglalt ukrán területek feletti ellenőrzéséhez, míg Kijev, értelemszerűen, ezeket újra ukrán lobogó alatt képzelni el. Az amerikai Institute for the Study of War értékelése szerint a Kreml jelenlegi követelései továbbra is olyanok, amelyek Ukrajna számára gyakorlatilag elfogadhatatlanok. A felek tehát akarnak beszélni a békéről, ám egészen más békét képzeltek el.
A rendezésben kulcsszerepe lehet az Egyesült Államoknak. Zelenszkij elsősorban Washingtontól várja, hogy olyan nyomást gyakoroljon Moszkvára, amely valódi engedményekre kényszeríti a Kremlt. Moszkva ugyanakkor éppen az amerikai támogatást tekinti az ukrán ellenállás egyik legfontosabb pillérének. Washington ezért különösen nehéz helyzetben van: egyszerre kellene olyan megállapodást létrehoznia, amelyet Oroszország elfogad, és olyat, amelyet Ukrajna nem tekintene kapitulációnak.
Európa közben attól tart, hogy egy esetleges amerikai-orosz alku kész helyzet elé állítja. Párizs, London és Berlin ezért igyekszik saját biztonsági garanciarendszert kialakítani Ukrajna számára, miközben Kaja Kallas európai kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn újabb, az eddigieknél is szigorúbb Oroszország elleni szankciók előkészítését jelentette be. Washington tehát – látszólag – elsősorban a háború lezárásának lehetőségét keresi, Európa egy része viszont attól tart, hogy egy túl gyors alku Oroszország számára stratégiai győzelmet jelentene.
Hogy Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin akar-e valódi békét, azt csak ők tudják. Mindenesetre mindketten beszélnek róla, de teljesen eltérő feltételrendszer mellett. A valódi áttörés akkor következhet be, ha a felek eljutnak arra a pontra, amikor már egyikük sem hiszi, hogy katonai úton érdemben javíthat saját helyzetén. 2026 augusztusában ez a pont még nem látszik egyértelműen. Oroszország továbbra is képes folytatni a háborút, Ukrajna pedig a nyugati támogatásra támaszkodva szintén képes az ellenállásra, és, mint látjuk, legalább részben az ellentámadásra is. Így Zelenszkij új békejavaslata fontos diplomáciai kezdeményezés, de önmagában még nem jelenti azt a bizonyos, sokat emlegetett békeablakot.
