2021. szeptember 22., 18:00

Ijesztgetés vagy fenyegetés?

Már szinte megszokottá és mindennapossá válik a koalíciós válság Szlovákiában. A helyzet azonban most úgy tűnik, némileg súlyosabb. A probléma forrása az, ami ezt a kormányt a választási ígéretek szerint összetartja: a korrupcióellenes harc. Adódik a kérdés, sikerül-e a négyes koalíciónak úgy folytatnia, hogy nem a korrupcióellenes harc élvez prioritást?

Amikor még teljes volt az összhang

A jelenlegi kormánykoalíció már nagyon sok megpróbáltatáson keresztülment. Nehezen sikerült megbirkózniuk a járványhelyzettel, s ebből adódóan személyes konfliktus is kerekedett Igor Matovič és Richard Sulík között. A történet odáig fajult, hogy a kormányt át kellett alakítani, s Matovičnak át kellett engednie a kormányfői funkciót. A kultúrharc sem kímélte a jobboldali pártokat, a liberális-konzervatív konfliktus is kiélezett volt, s egy ideig ebben nem is fognak egyetérteni a felek.

A kormánykoalíció sokszínűségét látttuk és látjuk minden nap, de ezek mentén még mindig tud létezni a koalíció, hiszen még mindig van egy erősebb érdek: a korrupcióelllenes harc áll mindenek felett.

Ezt azonban támadás érte, mert a Sme rodina most megmutatta valódi arcát.

A rendőrségi belviszály, Peter Pčolinský szabadon bocsátása, hirtelenjében felrázta a koalíciót, és rá kellett jönniük, mit ígértek a választóiknak.

Az OĽaNO, az SaS és a Za ľudí alkotta hármas azonnal felfogta ezt, és elfogadta a Heger kormányfő által összehívott korrupcióellenes munkacsoportot, amelynek célja a jogállamiságba vetett hit visszaszerzése és a korrupció felszámolása. Hegerék tehát viszonylag gyorsan reagáltak a történésekre, és elég szokatlan kimondani, a téma kapcsán nincs Matovič-Sulík konfliktus sem.

Ám mielőtt a kormány támogatói fellélegeznének, nyugtalanító valóságképet kaphatnak, mert

a konfliktus más jellegű, és jóval súlyosabb, mint a korábbiak.

A Boris Kollár vezette Sme rodina ugyanis továbbra sem vesz részt a munkacsoportban, ők úgy gondolják, ezt ellenük hozták létre. Legalábbis ezt kommunikálják kifelé. Valójában félnek attól, hogy az ő soraikból is kikerülhetnek olyan személyek, akik a múltban kétes ügyekben voltak érdekeltek.

Peter Pčolinskýt nem véletlenül tartották vizsgálati fogságban, az más kérdés, hogy Maroš Žilinka magyarázat nélkül szabadlábra helyezte őt. Ez komoly konfliktust okozott a kormányon belül, hiszen nem lehetett elkerülni, hogy a koalíciós pártok megszólaljanak az ügyben.

A hallgatás a választók becsapását és szembeköpését eredményezte volna.

Igaz, így sem jobb a helyzet, a konfliktus most a Sme rodina és a három másik koalíciós párt között húzódik. Boris Kollárékkal pedig nem a legkifizetődőbb konfliktusban lenni, ha az érdekeik úgy kívánják, bármikor boríthatják az asztalt, és az ellentétes oldalon keresnek partnereket. Tisztában vannak ezzel a koalíciós partnerek is, éppen ezért is nehéz a helyzetük.

Vagy le kell mondaniuk a korrupcióellenes harcról, hogy Boris Kollárékat megtartsák, vagy egyszerűen el kell engedniük a Sme rodina kezét. Mindkét forgatókönyvnek lehetnek súlyos következményei. Az egyik a lassú halál, a másik pedig a kockázat. Ha a kormány elengedné a korrupcióellenes harcot, gyakorlatilag a saját sírját ásná meg.

A jelenlegi kormánykoalíció a Sme rodina nélkül is tovább élhet, ám alig lenne meg a parlamenti többsége, már esetleges kisebb konfliktusok is akármikor boríthatják az egészet.

Boris Kollárék viszont kijelentették, jelenleg nem szándékoznak elhagyni a kormányhajót.

Amíg nem kerülnek előtérbe a konfliktusos témák, semmi nem akadályozhatja a koalíció munkáját – vélik Kollárék. A történet akkor válik érdekessé, ha a kormány eltörli a hírhedtté vált 363-as paragrafust, amelyre hivatkozva Maroš Žilinka ejtette a vádakat Peter Pčolinský ügyében. Kollárék számára ez jelentené azt a bizonyos vörös vonalat. Ha hihetünk a szavának, ebben az esetben elhagynák a koalíciót. Bár lehet, ez csak fenyegetőzés vagy egy ravasz taktika a részükről, de az biztos, hogy erős üzenet a partnerek felé, amelyet komolyan kell venni.

Megosztás
Címkék