Igazi, és nem látszatösszefogásért szól a harang!
Megírtuk, hogy egy Kočnerrel tárgyaló Bugár Bélával nem etikus tárgyalnia az MKP-nak az összefogásról. Amennyiben a Most-Híd a további egyeztetéseken nem képes ugyanilyen etikai okok miatt mellőzni a pártelnökét, és továbbra is ő fogja vezetni a tárgyalódelegációját, akkor a vegyespárttal sem volna szabad leülni egy asztalhoz!
Akkor viszont hogyan tovább, mi a lehet az a sürgős tennivaló, mert magyar összefogásra szüksége van a szétzilált felvidéki magyar létünknek, és nem csak a parlamentbe jutás végett!
Létezhet-e magyar egység Most-Híd nélkül? Bizonyára, sőt van is hasonlóra példa az 1989 utáni felvidéki magyar történelemből. 1992-ben a parlamenti választások előtt két magyar párt, az Együttélés Duray Miklóssal az élen és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Bugár Béla elnökletével nem tudott megegyezni a harmadikkal, az A. Nagy László vezette Független Magyar Kezdeményezéssel, a későbbi Magyar Polgári Párttal. Emiatt a Popély Gyula vezette Magyar Néppárt lett a harmadik koalíciós partner, hogy prezentálni lehessen a választók által megkövetelt magyar egységet.
Sikerült is, hármasban simán bejutottak a szlovák és csehszlovák parlamentbe is 7,42%-os eredménnyel (ma már ez kevés lenne hármas koalíciónál). Az elfogadhatatlan feltételei miatt magára maradt FMK viszont a választásokon elbukott, 2,29 százalékot szerzett csak.
Természetesen nem csak pártokban szabad gondolkodni a magyar egység kialakításánál! Megteremthető ez a magyar érdekeltségű civil szervezetekkel, hiteles és közismert pártonkívüli közéleti személyekkel, egyházi képviselőkkel együtt is! Nem kis munkával jár ennek megszervezése, de még nem késő!
Sokan vélik úgy, hogy ebben a megosztott és kissé reményt is vesztett jelenlegi helyzetben ezek a szervezetek csak a megszólításra várnak. Újra kell gyorsan formálni az MKP által kezdeményezett magyar-magyar párbeszédet a civil szervezetekkel és egyházakkal, de most már a vegyespárt nélkül. Szövetséget kell kötni velük a hiteles magyar összefogás érdekében! A pártoknak szükségük van a civil szervezetek jól felkészült szakembereire, a szervezeteknek pedig a politikai képviseletre! Ez a fajta együttműködés régóta hiánycikk a felvidéki magyar közéletben! Magasra emelné a megszólított civil szervezetek rangját, valamint a megszólító politikai pártok megbecsülését is!
A Csemadok részéről Bárdos Gyula elnök jelölése teljesen kézenfekvő, a legnagyobb lélekszámú felvidéki magyar civil szervezetben elismert és összetartó egyéniség. Meg kell szólítani a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét is, például a felvidéki magyar oktatásügy helyzetét legjobban ismerő Fodor Attilát, aki a szövetség egyik szakmai társulásának, a Comenius Pedagógiai Intézetnek az igazgatója. Az összefogás érdekében kezdeményezni kell az aktív párbeszédet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával és a Szövetség a Közös Célokért csoportosulással is, amelyek több magyar civil szervezetet is összefognak, parlamenti képviselőjelöltjeik a magyar egység kifejezői lehetnének.
Természetesen továbbra is maradjanak apolitikusok a civil szervezeteink, szakpolitikai szinten viszont komoly segítséget jelentenének a politikai pártoknak. Sok pénzen felmérést se kellene rendelni ahhoz, hogy kitűnjön, a felvidéki magyar választópolgárok szemében mennyivel rokonszenvesebb és természetesebb lenne egy ilyen fajta erős összefogás, mint egy megalkuvó és erőltetett!
A Most-Híd pedig suszterként maradjon szépen egyelőre a kaptafánál, őrizze csak a végletekig interetnikusságát és pártelnökét!
