Hová lettek a szép ígéretek?
Lex Csallóköz néven új törvény van készülőben az ivóvízkészletek védelmében. Legalább ennyi eredményt már hozott a 2017-es év végi és 2018-as év eleji kálvária, amit a Csallóköz hat falujának lakossága hetekig volt kénytelen elviselni. Lajtos kocsikból és ballonokból tudtak csak ivóvízhez jutni. Mert kiderült, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségű atrazin került a vezetékes vízbe.
Még a legidősebb emberek sem emlékeznek arra, hogy ezeken a tájakon valaha is különösebb gond lett volna az ivóvíz minőségével. De borítékolható volt, hogy a már-már esztelennek tűnő intenzív mezőgazdaság, az emberi nemtörődömség és a természet semmibevétele meg fogja bosszulni magát. Nem lehet felelőtlenül szennyezni, szemetelni és az sem járható út, hogy a saját portáján mindenki azt csinál, amit akar. Amikor a lábunk alatt, a föld mélyén keringő éltető ivóvízről van szó, akkor pedig egyenesen főbenjáró bűn.
Már kisiskolás korunkban megtanuljuk, hogy víz nélkül nincs élet. Mire felnövünk, mintha elfelejtenénk ezt. Elég, ha tavasszal kimegyünk az erdőbe, és elképedve láthatjuk, mennyi szemetet képesek az emberek oda kihordani. Szóval, mindannyiunk felelőssége, hogy állunk hozzá e nagy kincs – az ivóvíz –megőrzéséhez.
Van itt azonban egy olyan komoly tényező is, amiről mintha megfeledkeznénk. A bősi vízerőmű és a Csallóköz nagy részén átkúszó felvízcsatorna. Ezek környezeti hatásairól bizonyára több tanulmány is készült. De a józan paraszti ész is épp elegendő volt ahhoz, hogy az itt élők felfogják, megépülésével valami megváltozott. Akkor, amikor nem volt már elég néhány kapavágás, hogy a valaha lápos-mocsaras Kukkónia talajából víz törjön elő. Mélyebbre húzódott, elbújt, és mivel a természetes mozgását az erőmű alaposan megzavarta, a minősége is könnyebben csorbát szenvedhet.
Jól emlékszünk sokan, hogy miféle holdbéli tájjá változatták a Csallóköz érintett részét a munkagépek, amikor a vízerőmű építése megkezdődött. Évekkel később sokan tüntettünk, élőlánccal próbáltuk megakadályozni, hogy a csatornát elárasszák vízzel és megkezdje rendes működését. A kedélyeket akkor és még jóval előtte is azzal próbálták csitítani az illetékesek, hogy olcsóbb lesz a villany, a víz, csatornahálózatokat építenek s miegymás. Hogy ebből szinte semmi sem volt igaz, mára már tudjuk.
Tudja ezt annak a négy – összesen nagyjából 3500 lakosú – településnek a vezetője is, akik évek óta próbálják elérni, hogy közösen kiépíthessék csatornahálózatukat. Közülük három érintett volt az atrazin-szennyeződés ügyében! A megaberuházás – bár még egyetlen kapavágás sem történt – már eddig rengeteg pénzüket elnyelte, és a jó néhány éve közös kész, de visszadobott projekthez – a szigorúbb szabályok miatt – egyre több szakvélemény, engedély szükséges. Ez pedig, ugyebár, újabb több tízezer eurós kiadás.
Az egyik faluvezető a minap kissé bosszúsan jegyezte meg, komoly kölcsönökbe kell, hogy verjék magukat csak azért, hogy az építkezéshez szükséges önrészt elő tudják teremteni. Miközben a mostani költségek töredékéért meg lehetett volna oldani az érintett falvak csatornázását még a vízerőmű megépítése alatt vagy után. Vajon ki segít nekik abban, hogy tervezetüket ezúttal már ne dobják vissza és dotációhoz jussanak? Talán az atrazin-szennyeződés? Vagy a Lex Csallóköz? Talán arra is szükség volna, hogy akik közel ülnek a tűzhöz, azok is lássák az érintett falvak igyekezetét és segítő jobbjukat nyújtsák.
Az éremnek persze van egy másik oldala is. Több település már szerencsésnek mondhatja magát, hiszen van szennyvízcsatornája. Ám ott meg a rácsatlakozó háztartások száma alacsony. Egy ilyen falu polgármestere szerint valahogy, akár a törvény erejével, de rá kellene venni, kényszeríteni az embereket arra, hogy rákötessék háztartásaikat a csatornára. A szennyvíz nem kerülhet ki a földekre, s onnét a talajvízbe!
Szép dolog, hogy az illetékesek végre felébredtek, s rájöttek, ide komoly szabályozás, szigorú törvény kell, ha meg akarjuk óvni az ivóvízkincset. Kíváncsian várjuk, milyen jogszabály kerül ki a „műhelyből”. Jó lenne majd benne egyfajta garanciát találni arra, hogy a Csallóköz valóban kiemelt vízvédelmi területként minden anyagi és erkölcsi támogatást megkap a mindenkori hatalom és a felelős minisztérium(ok) részéről. Sokkal több figyelemre és törődésre van szüksége a régiónak, mint amit eddig kapott! Viszont nagyon sok pénzt, energiát és idegességet meg lehetett volna spórolni, ha a vízerőmű építésével egyidőben a leginkább érintett települések csatornázására sor kerül. Merthogy égetőn nagy szükség van erre, az az atrazinügy óta már nem lehet vita tárgya.
