Horony Ákos: Sánta Rigó
Az Érsek Árpád által megfogalmazott bölcsesség úgy tűnik, igaz lehet, ha Rigó Konrád esetét nézzük a Kulturális Minisztériumban. A közlekedési miniszter szerint ugyanis „a miniszter határozatot hoz, az államtitkár pedig csak próbálkozhat”. Nem mintha ezzel a szóban forgó államtitkárt szeretnénk mentegetni, mert ha határozatot nem is hozhat, azért legalább tájékozódhatna saját minisztériumában. Rigó esetében úgy tűnik, ez is csak a próbálkozás szintjén maradt.
A hályogkovácsok magabiztosságával nyilatkozó újdonsült államtitkár már tavaly, a bősi államnyelvi átvilágítás kapcsán biztosította a nagyérdeműt arról, hogy márpedig hivatalból indított államnyelvi ellenőrzések többé nem lesznek, mert mostantól erre ő személyesen is oda fog figyelni. Pedig talán csak ő is megfogadta az Amerikai Szépség című nagyszerű film ingatlanügynökének tanácsát, aki szerint a sikerhez az kell, hogy mindig sikeresnek tűnjünk. Viszont nem gondolt arra, hogy végül úgy járhat, mint azok, akiket a magyar közmondás szerint hamarabb utolérnek, mint a sánta kutyát.
Az egész Nagyszombat megyét óriásplakátok sűrűjében magáévá tenni akaró Rigót ugyanis tucatjával kiküldött hivatalos levelek cáfolják meg, amelyek feketén-fehéren bizonyítják, hogy a minisztérium hivatalból ellenőrzi és szólítja fel magyarlakta települések polgármestereit olyan főbenjáró bűnök orvoslására, mint mondjuk a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvébe belekerült pár magyar szó, magyarul leírt településnév vagy magyarországi pályázat magyar címe.
A tények azt mutatják, hogy az államtitkár a hivatalból induló ellenőrzések ellen tenni nem tud, de pártja elvárásainak megfelelően beszélni azért tud, sőt nagyon is jól megy neki, mert amit mond, annak a valósághoz nem sok köze van. Most azt mesélte az egyetlen napilap diktafonjának, hogy majd a miniszterrel együtt fogják átnézni azt a pár feljelentést, ami beérkezik.
Már látjuk lelki szemeink előtt, ahogy az államtitkár szigorú tekintetétől követve a miniszter remegő kézzel nyúl a következő feljelentő levél után. Mondjuk viccnek nem rossz. Főleg, hogy közben a hivatalnokok feljelentések hiányában is szorgosan körmölik egy emelettel feljebb a felszólító leveleiket…
Bár konkrétan Rigó esetében már tudjuk, hogy nála a tények nem állhatnak útjában egy jó kis lejárató kampánynak vagy nagyképű nyilatkozatnak – különösen, ha ennek ürügyén százezer eurót is lehet juttatni egy régi havernak –, de azért még mindig meglepődünk, ha valaki ennyire hülyének nézi azokat, akiknek szavazataira pályázik.
Horony Ákos