2019. december 28., 09:43

Hogyan biztosítsunk boldog öregkort?

Óvodát nyitottak egy nyugdíjasotthonban, valamelyik nyugati államban. A 400 idős ember mellett 125 apróságról is gondoskodnak. Egy fedél alá kerültek azok, akik lassan már búcsúznak e földi léttől, azokkal, akik számára a világ még csak most nyiladozik. Bevallom őszintén e hírt olvasva hallatlan öröm töltött el. Végre ez is eszébe jutott valakinek! Hogy megérte, arra bizonyíték, hogy az idősek szinte újjászülettek, mióta kisgyermekekkel kerülnek napi kapcsolatba.

201704081419050.kez_oreg.jpg

Nem találták fel a spanyolviaszt, csak úgy intézték, hogy a nap egyes részeiben a kicsik és az öregek együtt vannak, s az udvaron is találkoznak.

Akadnak persze közös, afféle nagyis-unokás programok is, ami csodás hatással van az idős emberek egészségi és lelki állapotára. Végre újból van kinek örülni, van kit várni. Együtt fűzik a gyöngyöt, könyvet nézegetnek az óvodásokkal s akár még bújócskáznak is velük. S láss csodát, az addig hallgatag, szomorú öreg bácsik és nénik azóta kinyíltak, mosolyognak, ünnep számukra minden pillanat, amit az apróságokkal tölthetnek.

Már nem érzik a bezártságot, a külvilágtól való elszakítottságot, nap mint nap maguk előtt látják a jövőt. Azt, hogy az életnek van értelme és lesz folytatása.

Lehet az öregotthonból is otthon? Azt már régóta tudjuk, mennyire nem egészséges, ha több tucat idős ember összezárnak. Mert ott idővel még azok is lelassulnak, hirtelen megöregednek, leépülnek, akik legalább lélekben fiatalosak voltak. Az idősotthon és nyugdíjaspanzió a modern kor találmánya. Évezredekig az volt a rend, hogy az öreg, beteg, magatehetetlenné váló családtagokról a gyermekek és unokák gondoskodtak. Ez afféle kutyakötelesség volt. Egészen addig, amíg munkába nem kényszerültek az asszonyok, kétkeresőssé nem vált a családmodell, s különösen a rendszerváltozás óta eltelt időben szaporodott meg az otthonba kerülő öregek száma.

Hová tegyük az egyre nehezebben mozgó mamát, a papát? Nekünk dolgozni kell, mert nyakunkon a sok kiadás, amit csak két fizetésből lehet fedezni… Szinte naponta hallunk ilyet, és ma már nem vetünk követ azokra, akik idős hozzátartozójukat idősotthonban helyezik el.

Nagyon sokan végső kétségbeesésükben, amikor a helyzet már nagyon kiéleződik, választják ezt a szükségmegoldást. De már öregszik az a generáció, amelyik „önként és dalolva” fog bevonulni a nyugdíjasotthonba, ha olyan állapotba kerül, hogy már mások segítségére szorul. Nagy kérdés persze, lesz-e hova? A mostaninál sokkal több öregotthonra volna szükség…

A 21. század egyik legnagyobb kihívása az öregekről való gondoskodás. Akikből sokkal több van, mint csecsemőkből. A modern orvostudománynak és a jólétnek köszönhetően átlagosan tíz évvel tovább élünk, mint elődeink. A megnyújtott életkor viszont a legtöbbször azzal is jár, hogy életünk utolsó szakaszában már mások segítségére szorulunk. S ez az, amit egyetlen idős ember sem kíván. Mindenki hirtelen, álmában szeretne meghalni, de ez csak igen keveseknek adatik meg. Méltó öregkort biztosítani pedig szinte emberfeletti feladat. Kalapot emelek minden idősellátásban dolgozó ember előtt, mert kevés pénzért végzik a legnehezebb feladatot.

Az idő sürget. Nálunk is ki kell találni azt a működtethető modellt, amitől elviselhetőbbé válik az öregség. A legjobb persze az lenne, ha a végsőkig a családban maradhatna a beteg, idős ember, esetleg még külső segítség igénybevételével is. S ha végül mégis otthonba kerül, akkor ott ne érezze azt, hogy bezárták egy csomó hasonszőrű közé, egy nagy váróterembe a végső állomás előtt. Hanem inkább azt, hogy még nem ért véget a világ, van még élet.

Az időseknek is lehet még feladatuk, sőt az a jó, ha van dolguk. Például szemüveggel még tudnak mesét olvasni, vagy kézen fogva sétálgatni. S a legtöbben tudnak ölelni és szeretni is. Ezt ismerhették fel abban az idősotthonban, ahogy úgy döntöttek, megédesítik a lakóik életét azzal, hogy óvodát is nyitnak az intézményben. Kétség nem fér hozzá, hogy nemcsak az idősek jártak jól ezzel, hanem az óvodások is.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.