Ha tavasz, akkor májusfa
Hiába szemerkélt az eső. Az erőtől duzzadó legények és meglett családapák akkor is nekivágtak ez erdőnek. Hogy kiválasszanak egy sudárat a sok fa közül, kivágják és a falu közepére vigyék. Vállon cipelték egészen odáig. A lányok, asszonyok pedig színes szalagokkal díszítették fel s egy pezsgősüveget is felkötöztek rá. Utána következett a legnehezebb művelet, a fa magasba emelése. A jól összeszokott csapatnak ez is sikerült.
Azóta a szél egyre csak fújja a sok szalagot, mi több cibálja a májfa – ahogy a Csallóközben mondják – lombkoronáját. De le nem döntheti, mert nagyon vigyáztak arra, hogy jól rögzítsék, s ellenálljon mindenféle szélnek.
Néha esőben, máskor szikrázó napsütésben, nehéz időkben és boldogabb korszakokban, de mindig rendületlenül járták a férfiak – a katonaköteles legények – az erdőt április utolsó délutánján, hogy május 1-jére ott álljon a májusfa a falu közepén. De sok apuka, nagyapa is hajnalban kelt, hogy beszerezze és feldíszítse a kis fácskát, amit lányai, lányunokái örömére állított e napon. Valaha így vallották meg szerelmüket a falusi legények is a leányoknak. Ez mostanra szinte teljesen kiment a divatból, de a közös májfaállítás újra felvirágzóban van.
Lehet, hogy a tavasz teszi, a jó idő vagy a madárdal és a sok virág, de májusfát állítani sokan szeretnek. A titok valahol ott rejtőzik, hogy ez a közös élmény összekovácsolja az embereket és nem mellesleg kisebb ünneplésre is okot ad.
Az áldomás ugyanis nem maradhat el, finom gulyással, egy-két kupica pálinkával meg miegymással. A gitár is előkerül, akár kisebb dáridó is kerekedhet a dologból…
Jól van ez így, hisz a tavaszt, a természet újraéledését, amikor határtalan az élet, ünnepelni kell, meg kell adni a módját. Amióta demokráciában élünk és már nem kell május elsejéken kötelezően felvonulni, legalább így lehet, nem kötelezően, de erősen ajánlottan, jól szórakozni.
Főleg felülnézetből felemelő látvány, ahogy a tucatnyi férfi vállain viszi a több tíz méter hosszú fát. Egy kicsit össze kell hangolni a lépéseket és oda kell figyelni a többiekre is. Amikor pedig a feldíszített fa magasba emelésére kerül sor, akkor legalább néhány másodpercig igazi koncentrációra van szükség.
„Ez jó mulatság, férfimunka volt!”, mondhatják el magukban, ha sikerül. Mert valahol erről is szólhat ez a dolog. A férfierőről és -akaratról. Aminek oly nagy híján vagyunk manapság. Meg arról is, hogyha sokan összefogunk egy közös cél érdekében, akkor a siker garantált. Jó lenne ezt kivetíteni az élet más területeire és elhinni, hogy együtt nagy dolgokra vagyunk képesek.
