Francia kapcsolat

A hírt a TASR- nak a szlovák államfői iroda erősítette meg, tehát a szlovák köztársasági elnök meghívására érkezik az országba, de nem valószínűtlen a látogatást illetően a francia kezdeményezés sem. Kiska fogadja Macront az elnöki palotában, aki a tervek szerint találkozni fog Pellegrinivel is. Tehát az Antillákon tett látogatását követően, ahol félmeztelen fekete fiatalemberekkel ölelkezve örvendezett a francia elnök, és melyről széleskörű megbotránkozást kiváltó fotók is készültek, kis hazánkat tiszteli meg a nagyhatalom első embere. Minek köszönhetjük a látogatást?

Nem lehet véletlenszerű a látogatás időpontja! Az időzítés minden bizonnyal október 28-ának, a csehszlovák állam megalakulása századik évfordulójának szól, amit ebben az évben kivételesen Szlovákiában is egyszeri államünnepként kezelnek annak tudatában, hogy Csehszlovákia megalakulása nélkül Szlovákiáé sem valósulhatott volna meg 1938-ban vagy 1993-ban. Pedig a Szlovák Nemzeti Tanács annak idején csak két nappal később, 1918. október 30-án nyilvánította ki az egyesülést a csehekkel, hogy aztán 1993. szeptember 1-jén önfeledten felmondja.

1918-ban az októberi esemény előzményeiben Franciaország „érdemei” vitathatatlanok! Az I. világháború éveiben a csehszlovák emigráció élén Masarykkal és Benešsel fáradhatatlanul dolgozott. Előadásokat tartottak, agitáltak, tárgyaltak, igazságtalanságokat terjesztettek külföldön. Beneš Clemanceauval, Masaryk Wilsonnal tárgyalt. A csehszlovák állam megalakításának úttörői végül is a franciák voltak: 1918 májusában Clemanceau nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozta az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásának szükségességét, és hivatalosan elismerte a „csehszlovák nemzet” államalakítási jogát. Pichon, a francia diplomácia vezetője, 1918. június 30-án kelt – Benešhez intézett – levelében kifejtette, hogy a végleges csehszlovák kormány megalakulásáig a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot tekinti a létrehozandó Csehszlovákia képviselőjének. Franciaország állásfoglalása befolyásolta a továbbiakban szövetségeseit is. A különbékéről folytatott tárgyalások kudarca után az antanton belül ugyanis megnövekedett Franciaország szerepe. A francia törekvések célja a monarchia szétverése volt, és helyébe  független, erős „nemzeti államokat” akart létrehozni. (forrás História,1982, Ádám Magda: Csehszlovákia megalakulása).

Mára már viszont fordult a kocka, napjainkban a francia nagyhatalmi érdekeknek az erős „nemzetállami“ vonal háttérbe szorítása felelne meg a térségünkben, amely szerintük gátolja az egységesülő Európa kialakulását. Mintha csak a betelepítettekkel felhígított, a hagyományos értékeitől megfosztott és szétzilált  Európa tenné lehetővé igazán az egységesülést – legalábbis bizonyos befolyásos gazdasági érdekkörök igénye szerint.

Vitathatatlan, hogy a csehszlovák kérdés az Osztrák-Magyar Monarchia széttörésének kulcsa lett, amely erős francia segédlettel meg is valósult. A francia kapcsolatra a trianoni béketárgyalásokon is támaszkodhatott Csehszlovákia az államhatárok meghatározása során. Az Osztrák-Magyar Monarchia volt népei közül tehát elsőként a csehek léptek a szlovákokkal, a Cseh Nemzeti Tanács kiáltotta ki a csehszlovák állam megalakulását 1918. október 28-án.

Nem lehet véletlen tehát, hogy október 26-án, két nappal a századik évforduló előtt Macron Pozsonyba látogat. Aztán megy majd Prágába is. Ünnepeltetni magát. Úgy gondolhatja, itt az idő behajtani a százéves hálapénzt mindkét helyen. Esetleg megvillantja az EU erős magjához való csatlakozás lehetőségét is, amennyiben…A szlovák kormány már előre lihegte készségét azzal, hogy csatlakozott a migránsok betelepítését célzó Marakesi egyezményhez, ami valójában Soros B terve, és amit az USA is elutasított. Lajčák külügyminiszter a csatlakozást elismerte, de kétlem, hogy a másik két kormánypárt tudta nélkül lépett volna a szlovák külügy....Tehát van ok a közös ünneplésre mind a szlovák, mind a francia oldalon!