Kolek Zsolt

2018. április 16., 08:13

Folytassa: Orbán!

A hétvégén lezárult a szavazatok összeszámlálása, rendelkezésünkre állnak a nem hivatalos végleges adatok az április 8-i magyarországi választásokról. A levélszavazatok és a külképviseleteken leadott voksok összesítése sem változtatott érdemben a választások éjszakáján megismert eredményen, a Fidesz-KDNP szűk alkotmányozó többség birtokában kezdheti meg egymást követő harmadik ciklusát.

Igaz, amíg a határon túli magyarok körében taroltak a kormánypártok, addig a külképviseleteken szavazók javarészt az ellenzéki pártokat támogatták, különösen az ún. huszonegyedik századi pártokat: a Jobbikot, az LMP-t és a Momentumot.

A Fidesz győzelmének mértéke, főleg a magas részvétel tükrében, meglepetésnek mondható. Az elemzői várakozások, különösen a hódmezővásárhelyi polgármesteri szék elvesztése után, jóval visszafogottabbak voltak.

Az eredményekből kitűnik, hogy a kormánypártok, főleg vidéken nagyon eredményesen mozgósítottak, de Budapesten is - bár az egyéni mandátumok többségét elveszítették -  szoros versenyben voltak a megosztott ellenzék pártjaival szemben.

A Fidesz több vonatkozásban is történelmi sikert tudhat magáénak. Több mint 2,8 millió szavazatával támogatottsági rekordot döntött az 1990 utáni országgyűlési választások tekintetében. Európai összevetésben is példátlan, hogy a kormányzó pártszövetség egymást követően harmadszor is kétharmados felhatalmazáshoz jusson.

Mindez egyfelől vitathatatlanul óriási politikai teljesítmény, másfelől nem túl hízelgő bizonyítványt állít ki az ellenzéki pártok állapotáról. Noha két egymást követő kormányzati időszak rendszerint erodálja a hatalmon lévő pártok társadalmi bázisát, ezúttal a Fidesz nem pusztán megőrizte, hanem jócskán növelni is tudta voksainak számát. Az előbbi paradoxon feloldása érteti meg velünk a választási eredmény hátterét.

A győzelem eufóriája sem feledtetheti, hogy az elbizonytalanodás, sőt a kiábrándulás a második ciklus végére a Fidesz-KDNP bázisát sem kerülte el. Ennek tükrében az a tény, hogy a kormánypártok hívei soha nem látott számban járultak az urnákhoz, magyarázatra szorul. A Fidesz sikerének hátterében három alapvető ok feltételezhető.

Az első, az eredményes mobilizáció, amelyhez kapóra jött a hódmezővásárhelyi kudarc, ami felébresztette a Fidesz-szavazók félelmét, hogy pártjuk akár el is veszítheti a választásokat. A második ok a leegyszerűsített üzenetekkel operáló kampány hatékonysága, amely hangvétele miatt aligha találkozott a Fideszt támogató értelmiség rokonszenvével, de mégis az eredmények tanúsága szerint, többet hozott a konyhára, mint amit elvitt.

Éppen emiatt perdöntő a harmadik ok, a Fidesz kormányzóképesség tekintetében utcahosszal verte riválisait. A kormánypártoknak erre támaszkodva sikerült becsatornáznia az elbizonytalanodott, sőt kiábrándult választók tömegeit is.

Az ellenzék pozíciói az új Országgyűlésben lényegében változatlanok lesznek, noha kétség kívül megfigyelhetők átrendeződések a soraik között. A néppártosodó Jobbik enyhén növelte szavazatai számát, de bázisa 2014-hez képest valószínűleg részben lecserélődött. Vona visszavonulása is jelzi, hogy a relatív siker ellenére a párt meglehetősen kiúttalan helyzetben van. A régi baloldal pártjai, az MSZP és a valóságos szektaként funkcionáló DK jelenlegi helyzetükben szemernyi eséllyel sem bírnak arra, hogy valaha a Fidesz alternatívájává nőjék ki magukat.

Az LMP háza tájáról szóló hírek belső vitákról szólnak, ez semmi jóval nem kecsegtet a párt jövőjére nézve, holott szisztematikus munkával most valódi esély kínálkozik a régi baloldal helyének betöltésére. Igaz, mindez a párt eredendő identitásának feladásával jár, éppen ebből fakadnak a belső konfliktusok. A Momentum vezetői a parlamenten kívülről latolgathatják, mivel veszítették el a lehetőséget, hogy üstökösként robbanjanak be a magyar közéletbe.

Végül szóljunk a magyar választókról, akik pártállásuktól függően, csendes megelégedettséggel vagy mély frusztrációval, esetleg apátiába süllyedve várják a holnapot. A 2018-as választás utóéletéhez tartozik, hogy a győztesek öröménél hangosabb a vesztesek frusztrációja. A hétvégi budapesti tömegtüntetés ezeket az indulatokat hozta felszínre. Bár eddig is tapintható volt, most artikulálódott igazán az ellenzékváltó hangulat.

Könnyen felismerhetők a párhuzamok a szlovák és a magyar ellenzék pártjainak állapota között. Az utcára vonuló nagyvárosi középosztály éppen leváltani készül politikai képviseletét. Mindez olyan turbulenciákat indíthat be a két ország közéletében, amelyek következményeiben ma még beláthatatlanok.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Száraz Dénes 2019. január 16., szerda

Farsangolnak a felvidéki magyarok…

Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy egy ilyen farsangi bálban elfogadja a meghívást a magyar államfőjelölttel együtt a magyar származású elnökjelölt is. Hova ültetni le őket?

Kövesdi Károly 2019. január 15., kedd

Tízmillió rabszolga üzenete

Pozsonyban egyelőre még nem került sor folyosói fetrengésekre, de ha szükség lenne rá, azt is megérnénk.

Száraz Dénes 2019. január 14., hétfő

Simon Zsolt matekból korrepetálásra szorul

A számok nem tudnak hazudni, és valószínű, hogy a négy magyar érdekeltségű pártnak külön-külön, egymásnak feszülve nem lesz esélye bekerülni a parlamentbe!

Pomichal Krisztián 2019. január 13., vasárnap

Patkószegek

Egy patkószeg miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt a háború elveszett, a háború miatt az ország elveszett.

Molnár Judit 2019. január 12., szombat

A show folytatódik

Még fel sem ocsúdott az ország az év végi kötelező vigalomból, s a politikacsinálók máris turbó fokozatra kapcsoltak.

Pomichal Krisztián 2019. január 12., szombat

Hordószónokok

A múlt év utolsó negyedében több mint 33 százalékkal csökkent a nyersolaj hordónkénti ára, ekkora esés pedig példa nélküli az utóbbi években, 2014 hasonló időszakában volt utoljára ehhez fogható.

Kolek Zsolt 2019. január 12., szombat

A doni katasztrófa és a kollektív emlékezet

Hetvenhat évvel ezelőtt, ezekben a fagyos januári napokban indult meg a Vörös Hadsereg támadása, amely a Don-kanyarban néhány nap alatt áttörte a hősiesen küzdő, ámde hiányosan felszerelt 2. magyar hadsereg védelmét.

Száraz Dénes 2019. január 11., péntek

Betyárból pandúr

Élénken él az emlékezetünkben az is, amikor első kormányzása alatt Kaliňákkal együtt egy sajtótájékoztatón hazudozással vádolta meg Malina Hedviget. Most pedig alkotmánybírónak jelölik.

Aich Péter 2019. január 10., csütörtök

Vigyázat! Hírek!

A szakma becsülete, a szó becsülete, az igazságosság ki tudja, hova lett.

Száraz Dénes 2019. január 09., szerda

Hova tűnt a jellem?

Az óriásplakátok mostani üzenete szerint most tapasztalt államfőre lesz szüksége az országnak!

Vélemény
Száraz Dénes: Farsangolnak a felvidéki magyarok…

Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy egy ilyen farsangi bálban elfogadja a meghívást a magyar államfőjelölttel ...

Kövesdi Károly: Tízmillió rabszolga üzenete

Pozsonyban egyelőre még nem került sor folyosói fetrengésekre, de ha szükség lenne rá, azt is megérnénk.

Száraz Dénes: Simon Zsolt matekból korrepetálásra szorul

A számok nem tudnak hazudni, és valószínű, hogy a négy magyar érdekeltségű pártnak külön-külön, ...