Félidő
A hetek óta tartó „háborúzás” után szakadjunk most el kicsit a sáros-véres harcterektől. A sokszor legalább annyira kegyetlen, de legalább halálos veszéllyel nem fenyegető politikai hadszíntérre teszünk most egy kisebb kirándulást néhányezer karakter erejéig. Az Egyesült Államok ugyanis javában készül a novemberben esedékes, az elnöki ciklusból hátralévő két évet nagyban meghatározó félidős választásra.
A Kongresszus mind a 435 alsóházi helye, 100-ból 35 szenátori pozíció és jónéhány kormányzói szék vár régi-új tulajdonosára.
Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai alapján jó eséllyel mindkét kamara turbulens idők elé néz,
a Fehér Házat birtokló demokraták ugyanis nem állnak túl jól. Az alsóházban jelenleg enyhe demokrata többség van (221 a 208-hoz, 6 hely üres), a szenátusban pedig kényes status quo (50 republikánus 48 demokrata és két függetlennel szemben), de november után alapos átrendeződés várható. Már, ha a trendek kitartanak, az ugyanis egyáltalán nem biztos…
Mivel az amerikai politikai kultúra rajong a felmérésekért és közvéleménykutatásokért, pontosan lekövethető az elmúlt hetek, hónapok alakulása. Szinte napra pontosan meg lehet mondani, mikor fordult át a kényelmesnek tűnő demokrata előny republikánus vezetésbe.
Tavaly november óta folyamatos és kifejezetten stabil, nagyjából 2-2,5 százalékpontos republikánus előnyt mérnek a Kongresszust illetően,
de helyenként bele lehet futni három- vagy ötszázalékos különbségekbe is. Igaz, Winston Churchill klasszikus bon motjának megfelelően, mindkét oldal javára! Összesítve a felmérések eredményeit egyértelmű, de nem túl nagy republikánus előny rajzolódik ki, bár igaz, a november 8-án esedékes választásokig még hátra van néhány hónap.
Érdekes kérdés, milyen hatása lehet a választások eredményére az amerikai legfelsőbb bíróságnak az a lépése, amellyel eltörölte a korábbi, még a hetvenes években hozott Roe v. Wade néven ismert döntést. A Roe v. Wade, nagyon leegyszerűsítve, tulajdonképpen alkotmányos jognak nyilvánította az abortuszt, így a korábbi, tagállami szabályozásokat tulajdonképpen semmisnek nyilvánította. Érdemes itt is tisztáznunk egy közkeletű félreértést.
A taláros testület nem megtiltotta az abortuszt, hiába szeretnék sokan így beállítani az egészet, csupán tagállami hatáskörbe utalta a kérdést.
A döntés után készített felmérések szinte kivétel nélkül azt találták, a lakosság nagyjából 55-45 arányban elutasítja a Roe v. Wade eltörlését (a republikánusoknál háromnegyedes támogatást, a demokratáknál négyötödös elutasítást mértek). Nem meglepő, hogy a demokrata párti politikusok, köztük Joe Biden elnök is példátlan kritikával illette az USA-ban szentként tisztelt legfelsőbb bíróságot.
Az elmúlt napokban abortuszpárti tüntetések százait szervezték az Államokban, amelyekre a minden jel szerint vesztésre álló demokrata párt marketingesei természetesen azonnal rárepültek.
Ha elég ügyesek és hatékonyak, a lendület akár novemberig is kitarthat. A demokratáknak úgy kellett az egész abortuszbotrány, mint szegényembernek a lottóötös. Joe Biden elnök népszerűsége a mélyponton, az Egyesült Államokat gazdasági válság szorongatja, az infláció rekordokat ostromol, az üzemanyagárak megfékezésére pedig szövetségi szinten kellett közbeavatkozni. A választók ezt meg fogják torolni, hacsak nem sikerül valaki mást állítani a népharag célkeresztjébe. Mondjuk a „bigott, rasszista, hímsoviniszta” republikánus pártot?!
Megjelent a Magyar7 hetilap 27. számában.
