Ezért kell az egyesült párt
Most már jól látja mindenki, nem csak azért kell összefognunk, hogy ne legyünk szétszóródva, hanem elsősorban azért, hogy a magyar pártok ne nyilatkozzanak össze-vissza létünket meghatározó kérdésben, megtévesztve a felvidéki magyarságnak azt a részét, amely hajlamos magát megtéveszteni.
Az előttünk álló népszámlálás igencsak fontos számunkra! Ezzel mindenki tisztában van, nem is szükséges túlragozni. Miért vallaná magát szlováknak egy magyar? Mi érdeke fűződne hozzá, amikor a névtelenül, érzései alapján megvallhatja nemzeti hovatartozását?
Ezért pártjainknak is visszafogottan kellene kampányolniuk a népszámlálás alkalmával, nehogy úgy érezzék az emberek, kiskorúsítják őket. Pártkampánnyal magyart fogni a népszámláláson éppolyan körülményes, mint dobszóval verebet fogni.
Azért nem ártott volna, ha az egységesülésre törekvő pártjaink egységesen állnak hozzá a nemzetiség megvallásának módjához: a hagyományos formához, az egy nemzetiség feltüntetéséhez, illetve a kettős identitás lehetőségéhez a népszámlálási íveken. Már közismert, hogy a statisztikai hivatal döntése értelmében akár két nemzetiséget is feltüntethetnek Szlovákia lakosai. Hogy minek, az most másodlagos, talán azért, mert a nyomtatványokat már ebben a formában nyomtatták ki. Egyéb jelentősége nincs, ha csak nem a zavarkeltés volt a cél.
Viszont érdekes megfigyelni, miként reagáltak a döntésre az egységesülés kapuja előtt pártjaink. Közel sem egységesen!
Sólymos László, a Híd elnöke üdvözölte a statisztikai hivatal döntését, szerinte a kettős nemzetiség lehetőségének megtartása „a józan ész győzelmét jelenti a populizmus felett”. Magyarázatként azt is hozzátette, „rendkívül veszélyes, hogy néhány politikus tiszta nemzetet emleget, az ilyen kijelentéseknek nincs helyük a 21. században.”
Szavaiból az cseng ki, hogy a kettős identitásnak ugyanúgy, mint másfajta, napjainkban divatos kettősségnek van most itt az ideje és a helye. Nem szabad tehát a nemzetiséget beskatulyázni egy kategóriába, lehetünk kicsit ilyenek és olyanok is….
A Híddal ellenkező álláspontra helyezkedett a Magyar Közösség Pártja, amely sajnálattal vette tudomásul, hogy a népszámlálási kérdőívben a statisztikai hivatal végül megtartja a második nemzetiségre vonatkozó kérdést. Tekintettel a kialakult helyzetre, a Szlovákiában élő magyarokat egyértelműen arra biztatja a párt, hogy a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél jelöljék be a magyart, a másodikat pedig hagyják figyelmen kívül.
Hasonló álláspontot képvisel a kérdésben az Összefogás is. Szerintük a statisztikai hivatal engedett a koalíciós pártok politikai nyomásának, és figyelmen kívül hagyta a magyarok és a ruszinok véleményét.
A népszámlálásnak a szlovák többség számára nincs akkora tétje, úgy tekintenek rá mint egy kötelező összeírásra. Nem is foglalkoznak vele a szlovák médiumok olyan kampányszerűen, mint a magyar térfélen. A felvidéki magyarság számára viszont nagyon fontos esemény. Sokan tesszük fel mostanában a kérdést, hogy a népszámlálás politikai, lélektani vagy közéleti kérdés-e a felvidéki magyarok körében. A válasz nem könnyű, mert ebben az országban a politika sűrűn átszövi a mindennapokat. Szinte nincs olyan területe a nyilvánosságnak, amely ne lenne átpolitizálva.
Mégis differenciálni kellene, hogy milyen fontos társadalmi kérdések tartoznak a politikai pártok hatáskörébe, és melyek azok, amelyekkel elsősorban a civil szférának kellene foglalkoznia.
A népszámlálási kérdőíven a nemzetiség feltüntetésének formája egyértelműen politikai kérdés volt, amelyben véleményt kellett nyilvánítani. Szerencsésebb lett volna, ha azonos álláspontra helyezkednek ebben a magyar pártok. Ez a fajta kettős szemlélet az egyesült magyar pártban már biztos nem borzolná a felvidéki magyarok kedélyeit...
