Száraz Dénes

2018. augusztus 10., 09:27

Ezerarcú Bugár

A Most-Híd boszorkánykonyhájában összedugták fejüket a főszakácsok, hogy a mi hozna többet a pártkonyhára: a maradás vagy a távozás a jelenlegi kormánykoalícióból. Első a párt, második az MTK (mondaná budapesti költőbarátom, Sajó Laci). S a nép, az istenadta nép még a dobogón se!

Ha maradnak – ami valószínűbbnek tűnik – minden szinten, minden lényeges hivatalban, intézményben, igazgató- és felügyelőtanácsban folytathatja munkáját minden kiemelt párttag a legközelebbi választásokig. Nem elhanyagolható tényező a hatalom lehetősége, erről lemondani nem egyszerű!

Ha kilépnek, ebből is profitálni kell, úgy kell irányítani, hogy nekik legyen köszönhető az előrehozott választások kiírása, amivel akár utat nyithatnak maguknak a következő kormányba. Különben is sokkal jobban szeretnek belépni, mint kilépni! Immár sokadik alkalommal érzik úgy, hogy nem jött el a nagy kilépés ideje, még nem megkerülhetetlenek a következő kormányalakításnál a túloldalon. Nyilvánvaló, hogy így együtt hármasban, a jelenlegi összetételben már nem rúghatnak labdába a parlamenti választásokat követően.

A megoldás kulcsa újra csak a pártelnök kezében van. Mint minden esetben, most is az ő „sokarcúsága” lehet a döntő, illetve, hogy cirkuszi bohócokat megszégyenítő képességeivel hogyan tudja eladni magát, mert ezen áll vagy bukik az egyszemélyes vegyespárt jövője. Most duplázódik a tét számára: indul a köztársaságielnök-választáson és pártja népszerűségét a parlamenti küszöb fölé kell emelnie.

Nagy a kihívás, ebben a pillanatban nem lehet sápadt arcú a pártelnök. Sokkal inkább egy határozott politikus komoly, válságkezelő arckifejezését kell magára öltenie, amivel azt sugározhatja, hogy a Most-Híd mindig tudta, mit kell lépnie félévente, a szlovákiai politikai válságok idején. Most sem okozhat csalódást az embereknek!

Profi megoldás kell ide, egy profi párttól! Kivárni a legvégsőkig, mert Bugár szerint „az nem elég indok, hogy a vietnami delegáció több taggal repült tovább, mint ahányan ide érkeztek”. 

Szerintünk se! A kormányrepülőgép mindenkié! Az száll fel rá, aki akar! Akár bedrogoztatva, akár közrefogva, akár pisztolyt szorítva a hátához.

De ha szükség lesz rá, ha bizonyságot nyer, hogy az állami szervek is benne voltak a vietnami üzletember elrablásában, Bugár képes a kilépést kísérő önfeláldozó arckifejezésre is. Szinte látni és hallani Mečiart idéző remegő hangját, könnybe lábadt tekintetét a kilépés nagy bejelentése alkalmával: meg kellett tennünk, amit a haza megkövetelt! A Smerrel tovább egy tapodtat se, mert vétkeztek. Hogy az is cinkos, aki eddig néma volt, az egyáltalán nem számít. Mivel ez a mártírarc már nagyrészt a köztársaságielnök-választásoknak szól majd, lehet, most még nem kerül elő a nagycirkusz kelléktarsolyából. Majd a következő alkalommal, amikor már közelebb leszünk a választásokhoz!

Továbbá van optimizmust sugárzó arckifejezése is: Bízzatok bennem, emberek, higgyétek el, a legjobb vagyok, még ha magyar is. Kicsit röstellem is néha!

Bűnbánó Béla arckifejezés is létezhet: Azt hittem Fico mégsem olyan, mint amilyen, de sajnos, ebben az egyben tévedtem.

Aztán létezik magyar arc, szlovák arc, európai arc, arctalanság. És arcátlanság!

0 HOZZÁSZÓLÁS
Karaffa János 2018. november 17., szombat

1989 üzenete: szeretetet ígértünk, nem feledjük!

Napjaink szabadnak mondott világában a fiatalok szerencsére már csak a tankönyvekből ismerhetik meg a közelmúlt diktatúráinak valóságát.

Kövesdi Károly 2018. november 17., szombat

Ünnep helyett – nehéz ébredés

Az évforduló érdeklődés hiányában elmarad – jutott eszembe múlt szombaton az e heti szombatra gondolva, amikor valami véletlen folytán rápillantottam a naptárra. Rossz kedvemben talált a naptár.

Kolek Zsolt 2018. november 17., szombat

November 17-e, a közönybe fulladó ünnep

Mind több érv szól amellett, hogy mára történelemmé lett a közel három évtizede hátunk mögött hagyott államszocialista múlt, s vele együtt az azt lezáró, bársonyosnak mondott forradalom.

Molnár Judit 2018. november 16., péntek

Nyertesek, meg a vesztes

Nincs olyan választás, amely ne szolgálna meglepetéssel.

Pomichal Krisztián 2018. november 15., csütörtök

Ki vert át kit? – tévedés a titkos észak-koreai rakétatámaszpontok története

Úgy tűnik, víznyelő méretű lyukra futott a New York Times.

Czibula Csaba 2018. november 15., csütörtök

A hatalomvágy diszkrét bája

Egy dolog biztos, már nem úgy van, mint volt régen, ahogy a Muzsikás énekelte anno.

Száraz Dénes 2018. november 14., szerda

Kétfajta elnöki látásmód

Kétfajta elnöki megközelítés, kétfajta szemlélet!

Fülöp Antal 2018. november 13., kedd

A szavak hitele

Ha nyelvfilozófus volnék, az alábbi jegyzetet talán így kezdeném: A világ tiszta és világos elgondolása csak a dolgok megnevezése által lehetséges.

N. Gyurkovits Róza 2018. november 12., hétfő

Dunaszerdahely, Somorja és Bugár „macskái”

Legnagyobb felvidéki kutyabarátunk, Bugár Béla igencsak lenézi a macskákat.

Száraz Dénes 2018. november 11., vasárnap

Eltűntek sok helyen az őrzők a strázsákról! Miért?

Nemzetietlenekké és lassan már nemtelenekké is válunk, azzá akarnak formálni minket!

Vélemény
Karaffa János: 1989 üzenete: szeretetet ígértünk, nem feledjük!

Napjaink szabadnak mondott világában a fiatalok szerencsére már csak a tankönyvekből ismerhetik meg a közelmúlt ...

Kolek Zsolt: November 17-e, a közönybe fulladó ünnep

Mind több érv szól amellett, hogy mára történelemmé lett a közel három évtizede hátunk ...

Molnár Judit: Nyertesek, meg a vesztes

Nincs olyan választás, amely ne szolgálna meglepetéssel.