Én, a Gyula meg a Tóth Ottó
Hányfajta hidas politikus létezik? A hozzánk eljutó hírek alapján megállapítható, hogy jelenleg háromfajta hidas politikus van. Az osztódást nagyban befolyásolja a kormányzati ciklus közeledő vége, valamint a vegyespárt megállíthatatlannak tűnő lejtmenete is, amiért viszont a politikusok csak saját magukat hibáztathatják.
Az első kategóriába sorolhatók a pártnak azon politikusai, akik bizonyos okok miatt kiábrándultak a pártvezetésből, elsősorban a pártelnök politizálásából, és faképnél hagyták a Hidat.
Nem tudták megvalósítani saját elképzeléseiket, ezért távoztak. A távozási hullám három szakaszban valósult meg.
A kiábrándultság első hulláma 2016-ra vezethető vissza, amikor többen nem értettek egyet azzal, hogy a Híd kormánykoalícióra lépett a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal. A legismertebb távozó ekkor Simon Zsolt volt, de voltak közöttük komáromi önkormányzati képviselők is.
Az újabb távozási hullámra 2018 tavaszán került sor, amikor a párt országos tanácsának határozata ellenére elszalasztották a kormányból való kilépés lehetőségét. Ezt előbb Igor Janckulík parlamenti képviselő elégelte meg, és távozott a Most-Híd frakciójából, valamint a kormánykoalícióból is. Ennél még nagyobb durranás volt a Híd másik képviselőjének, František Šebejnek a távozása a parlamentből, mivel ő a nemzeti tanács külügyi bizottságának elnöki tisztségét töltötte be. Lucia Žitňanskának, a Híd alelnökének és igazságügyi miniszterének távozása a vegyespártból pedig már komoly földrengést eredményezett minden szinten a pártban. Szinte vele egy időben lemondott a vegyespárt igazságügyi minisztériumi államtitkára, Mária Kolíková is. Ebben a fordulóban elsősorban kirakatszlovákjaitól volt kénytelen elbúcsúzni Bugár.
A harmadik távozási hullámot pedig részben a Híd kompromisszumképtelensége váltotta ki, amely meghiúsította a teljes magyar összefogást. Távozott a pártból Nagy József, a párt korábbi EP képviselője. Nem csak szedte a sátorfáját, át is igazolt az Összefogás mozgalomba. Más okok miatt Katarína Cséfalvayová is otthagyott csapot-papot a Hídban, és talált magának egy „Jó Választást”, ahova követte őt Peter Kresák parlamenti képviselő is a vegyespártból. Martin Fedor parlamenti képviselő is hátat fordított a Hídnak, állítólag a pártban elszaporodó propagandisztikus és populista javaslatok miatt.
Gál Gábor jelenlegi igazságügyi miniszter már korábban bejelentette, hogy nem indul parlamenti képviselőjelöltként a Híd színeiben, és ugyanígy tett Pfundtner Edit igazságügyi államtitkár is. Négy éve Gál az előkelő 5. helyről, Pfundtner pedig a 11. helyről indult. Az ismertebb hidas politikusok közül további két államtitkár sem élt a jelölés lehetőségével: Ivan Švejna a munkaügyi minisztériumból, valamint Ondrejcsák Róbert, a védelmi minisztériumból döntött így.
Vörös Péter parlamenti képviselő pedig saját közösségi oldalán jelentette be, hogy a közös magyar lista elmaradása miatt nem hajlandó indulni a következő parlamenti választásokon: „Hosszú ideje meggyőződésem - és ennek már 2012-ben is hangot adtam -, hogy a magyar érdekeket képviselni kívánó politikusoknak és erőknek meg kell találniuk egymással a közös hangot. Sajnos, ez már 2012-ben sem sikerült, és szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy 2020-ban sem.”
Sólymos László környezetvédelmi miniszter ugyan rajta van a Híd jelöltlistáján, de korábban lemondott a pártban betöltött alelnöki tisztségéről amiatt tiltakozva, hogy Bugárék nem tettek meg mindent az egységes magyar lista létrejötte érdekében. Ez azért jelzésértékű a választók irányába.
Bizonyára vannak a pártban olyan hezitáló politikusok is, akik eddig még nyíltan nem mertek színt vallani. Ők keresik a megfelelő alkalmat, és valószínű, hamarosan lépni fognak. Viszont ott vannak a végletekig kitartók is Bugár mellett, akik most is vállalják a megmérettetést a Híd színeiben a parlamenti választáson. Őket vezeti Érsek Árpád közlekedés- és építésügyi miniszter, aki azért kerülhetett Bugár javaslatára a lista élére, mert a nép nyelvén képes beszélni a kampányban, és a pártelnök személyére nézve sem jelent komoly konkurenciát, játszi könnyedséggel lekarikázható.
Bugár csupán alibizmusból választhatta magának a második helyet. Ha meggyőződésből és önkritikát gyakorolva érzett volna erre késztetést, akkor sokkal távolabbra helyezkedik a befutónak vélt helyektől.
Mindenesetre nagyon valószínű, hogy amennyiben ma vagy holnap kerülne sor a Hídnak arra az ominózus, augusztus 26-ai országos tanácsülésére, akkor a politikai fejlemények mostani tükrében a tanácstagok már egész biztos nem utasítanák el 37:5 arányban az MKP koalíciókötésre vonatkozó ajánlatát!
Az idő kereke viszont előre forog...
