Karaffa János

2018. szeptember 08., 10:40

Elnyomók vagy elnyomottak?

Sokan talán azt hitték a Felvidéken az elmúlt évek csendesebb vagy inkább visszafojtott hangvétele után, hogy végképp leáldozik az idejétmúlt nacionalizmus korszakának s itt van már a Kánaán, a békés együttműködés aranykora.

Sajnos, időről időre előkerül a nacionalista uszítás kártyája. Újra felerősödnek a hangok, melyek riogatják a szlovák testvéreket ilyesféle szlogenekkel: „Nem volt elég az ezeréves magyar elnyomás, ma is folytatódik! Nem alkalmazzák őket, nem szolgálják ki őket, elnyomják őket, ha nem tanulnak meg magyarul. Még szlovák iskolába se járathatják a gyermekeiket, mert a magyarok nem engedik!” Pedig hát -gondolják- ők az államalkotó nemzet, őket nem lehet elnyomni! Miért, másokat talán igen?

Nemrég újra szinte szárnyakat kaptak az „elnyomott“ államalkotó nemzet nacionalizmustól eddig is fűtött, de egy ideig meglapuló tagjai, akik egyre több helyen és egyre agresszívabban követelik vélt felsőbbrendűségük elismerését. Magyar községekbe települnek, s azonnal gyerekeiknek is szlovák iskolát követelnek, mint láttuk nemrégiben az egyik csallóközi községben, ahova még egy magas rangú állami vezető is elment, hogy megvédje jogaikat az „elnyomóiktól“.

Mi, az „elnyomó“ magyarok egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy van igazság a Dél-Szlovákiában történő elnyomásról, megkülönböztetésről szóló történetben, csak éppen fordítva. Bizony, itt is találkozunk olyan esetekkel, ahol például a magyarul beszélő vendéget nem szívesen szolgálják ki, s nem hajlandók vele magyarul beszélni, hiába akarna vonatjegyet vagy akár csak fagylaltot kérni magyarlakta területen élve, saját anyanyelvén...

Néhány éve  egy szintén túlnyomó többségében magyarlakta községben történt: A nem sokkal előtte oda betelepült „államalkotó“ család egyik tagja vasárnapi szlovák misét igényelt a község plébánosától, majd amikor azt a kérdést kapta, hogy mit csináljon az 1 vagy maximum 2 család számára celebrálandó szlovák misén a maradék 99 % magyar hívő, azt válaszolta: „Nem probléma. Ők mind tudnak szlovákul.“ Mikor helyben nem ért célt az illető, feljelentésével meg sem állt a legmagasabb egyházi hivatalokig... Képzeljük csak el ennek az esetnek az ellentétét: Mi lenne, ha egy magyar hívő mondjuk Malackán vagy Zsolnán kérne magyar misét a helybeli lelkiatyáktól, ahol szintén élnek magyarok is?

Ilyen és ehhez hasonló esetek bizonyítják, hogy mennyire hamis az alattomosan uszító nacionalista  propaganda, amely ismét a felszínre kerülni látszik. A felvidéki magyarok senkit sem nyomnak el, hanem inkább nekik kell nap mint nap megtapasztalniuk, hogy továbbra is másodrendű állampolgároknak számítanak szülőföldjükön. A dél-szlovákiai falvakat egyre inkább inváziószerűen elözönlő –telkeket és házakat támogatással vagy anélkül is mohón felvásárló- államalkotók pedig a gyarmatosítók arroganciájával követelik maguknak a különböző kiváltságokat és előjogokat. Formálisan tehát úgy fest a helyzet, mint Orwell regényében, az „Állatfarmban“: Mindenki egyenlő, ám a gyakorlatban vannak „egyenlőbbek“!

Legyünk éberek! A vendégszeretet és tolerancia nem jelenti azt, hogy akinek jóhiszeműen szállást adunk, az kiutasíthat a házunkból! Közösségünk választott képviselőinek határozottan tiltakozniuk kell minden hátrányos megkülönböztetés és nyomásgyakorlás ellen, amely az éppen aktuális választások közeledtével bizonnyal fokozódni fog. Adjuk tudtára mindenkinek, hogy kisebbségi jogainkról nem mondunk le, s ugyanakkor szeretnénk békében, egyenlőségben élni azokkal a szlovák testvéreinkkel, akik keresztényi és európai szellemben utasítják el az elvakult nacionalista uszítást és az elnyomás minden formáját!

Példaképünk ebben Esterházy János, a felvidéki magyarság mártírja, aki a Kassára bevonuló Horthy Miklós kormányzótól egykor azt kérte, hogy ugyanazokat a jogokat biztosítsa a Magyarországra kerülő szlovákoknak, mint amelyekért ő küzd a Szlovákiában maradó magyarok számára:

„Mi, itt maradt magyarok ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itt, mint ahogy azt mi magunknak odaát követeljük.” (Kassa, Esterházy János beszédéből, Horthy Kassára való bevonulásakor, 1938)

Nekünk pedig ma is ugyanazt üzeni a „Legnagyobb Felvidéki Magyar”, mint 1944-ben:

„Soha egy pillanatig se feledkezzetek meg arról, hogy Istentől származunk, és az Ő kegyelme nélkül az általunk annyira áhítozott és a ma annyira szükséges szebb és boldogabb jövőt nem fogjuk tudni elérni. Ne felejtsétek el egy pillanatra se azt, hogy magyarnak születtetek, és mint magyarnak kell meghalnotok. Ilyen szellemben neveljétek gyermekeiteket, mert egyedül ez biztosíthatja nemzetünk fennmaradását. Ezen a földön születtem, szívem, lelkem gyökere annyira ezen a földön él, hogy itt maradok köztetek, és Veletek fogom átélni a rossz napokat, és ha az Úristen kegyelme megengedi, a boldogabb magyar jövőt is. Az Úristen áldjon mindnyájatokat, családotokat, óvja meg házatok táját, és vezéreljen az eljövendő nehéz időkben. ” (Magyar Néplap, 1944. december 30.)

0 HOZZÁSZÓLÁS
B. Vida Júlia 2019. október 21., hétfő

Katicák a falon

Meddig tarthat ez még így? Meddig gondoljuk azt, hogy mi mindent megengedhetünk magunknak?

Kolek Zsolt 2019. október 20., vasárnap

Merre tartunk, Uram?

Quo vademus, Domine? Milyen úton jár ez a pántlikaszerűen elnyújtózkodó részhaza, amely kérdőjelként terpeszkedik az anyaország határai fölött, fogyó hassal, szaporodó pontokkal?

Száraz Dénes 2019. október 20., vasárnap

Mentőöv a fuldoklónak

Amikor a hajóról mentőövet dobnak egy fulladozónak, akinek ráadásul ott liheg egy cápa is a nyomában, nem illik a fedélzetre húzva nagy arccal viselkedni.

Haják Szabó Mária 2019. október 20., vasárnap

Vigyétek haza a terroristáitokat!

Így szól az amerikai elnök egyre türelmetlenebb felszólítása Nyugat-Európa vezetőihez.

Kövesdi Károly 2019. október 19., szombat

Csendélet hársfával

A száraz matematika ugyanis nem lehet üzenet. Az elvi politizáláshoz meg végképp nincs köze. Hogy néhány avítt kifejezést fel se hánytorgassunk, úgymint: becsület, tisztesség, alázat.

Száraz Dénes 2019. október 18., péntek

Túlélhető egy Híddal kötendő paktum?

A Híd óhaja már túlteljesült azzal, hogy az összefogás alapja az MKP-Híd paktum lehet!

Kolek Zsolt 2019. október 17., csütörtök

Elidegenített államnyelv: miért politikai kérdés a nyelvoktatás?

A felvidéki, ha kapaszkodót keres, jól teszi, ha felismeri, hogy polgárnak lenni errefelé azonosulást jelent az anyanyelvvel.

Agárdy Gábor 2019. október 17., csütörtök

A javíthatóság és tartósság előmozdítása

A józan ész azt mondja: pl. egy háztartási készülék megbízhatóságának olyannak kellene lennie, hogy 8-10 évig működhessen (minimális hibaszám mellett) és a javíthatóság biztosítva legyen.

Száraz Dénes 2019. október 14., hétfő

Akár a parlamentet is elérheti a Tetris-kihívás

Jól mutatna a drónfelvételen a három muskétás szorosan egymás mellett heverve, Danko, Fico és Bugár.

Száraz Dénes 2019. október 13., vasárnap

Célba ért az összefogás?

Tíz év után első alkalommal lehet olyan választási kampányunk, amelyben nem támadja magyar a magyart.

Vélemény
B. Vida Júlia: Katicák a falon

Meddig tarthat ez még így? Meddig gondoljuk azt, hogy mi mindent megengedhetünk magunknak?

Kolek Zsolt: Merre tartunk, Uram?

Quo vademus, Domine? Milyen úton jár ez a pántlikaszerűen elnyújtózkodó részhaza, amely kérdőjelként ...

Száraz Dénes: Mentőöv a fuldoklónak

Amikor a hajóról mentőövet dobnak egy fulladozónak, akinek ráadásul ott liheg egy cápa is a nyomában, ...