Elég nekünk ez a négy magyar párt?

Sokan a korrupt és kiöregedett politikusokban, a hatékonyságot nélkülöző pártmunkában és az ugyanilyen választási kampányban látják a sikertelenség kézenfekvő okait. Miközben messziről elkerülik a választóhelyiségeket... Egynéhányan pedig ilyenkor kapva kapnak az alkalmon, hogy kiéljék mellőzésükből és sértődésükből eredő bosszúvágyukat, és személyeskedő módon belekötnek mindenbe.

Azonban legtöbben a megosztottságunkat jelölik meg a kudarc legfőbb okának!

Ez utóbbi miatt maradhatnak otthon a magyar választók, nélkülük pedig senki se fog magyar pártra szavazni, már a Most-Hídra sem, láthattuk a legutóbbi két választási kudarcukat. A közismert cselező politikájuk miatt elpártoltak tőlük a szlovákjaik is!

A Híd EP-listavezetője, Nagy József szerint a legközelebbi parlamenti választások után a vegyespártnak új koalíciós partnerek után kell néznie, mert a jelenlegiek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Mondta ezt annak ellenére, hogy

kezdetben ezt a koalíciót tartották a vegyespárban a lehető legjobbnak, legstabilabbnak Szlovákiára nézve.

Most már ezek szerint nem az?! Más kérdés viszont az, hogy lesz-e legközelebb lehetőségük a partnerek között válogatni a parlamenti választásokat követően. Így, ebben a formában nehezen képzelhető el. De már megvan erre is az új recept: az egykori EP képviselő nem zárja ki az együttműködést az MKP-val (bíztató jelzés), csak sajnos a folytatásban ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az MKP fogadja el a Híd sajátos politikai nézeteit.

Arról nem szólt, hogy ennek azért a kölcsönösség alapján kellene működnie. Ez ilyen módon úgy hangzik, mintha szeretnélek ugyan nagyon magamhoz ölelni, de tartsd tiszteletben a másságomat, én a tiedre pedig magasról teszek.

Nem jó, nagyon nem jó kiindulási alapként rögtön magas lóról nyilatkozni vagy a múlt sérelmeire hivatkozni!

Egyik sem szolgálja a közeledést! Azt kellene elsősorban belátnia az együttműködés pártjának, hogy az etnikai alapú politizálás önmagunkért van, ám ez egyáltalán nem zárja ki a szótértést vagy együttműködést a többséggel! Nem csak a Híd, hanem az MKP is volt tagja annak idején szlovák kormánykoalíciónak!

A sikertelenség másik pártmagyarázata általában az szokott lenni (most is az volt), hogy nem sikerült kellő mértékben mozgósítani a magyar választókat,

hozzátéve általában azt is, hogy ezt a problémát elemezni fogják a jövőben, meg kell vizsgálni az okokat, és legközelebb megoldják a mozgósítást. Aztán minden marad a régiben! Csak az ismétlés kedvéért: szombaton az Európai Parlamenti választásokon az MKP-ra 48 929, a Hídra 25 562. az MKDSZ-re pedig 2 270 szavaztak.

Az MKP-nak alig 400 szavazata hiányzott a képviselet elnyeréséhez. Összesen 76 761 szavaztak tehát magyar érdekeltségű pártokra.

Ez a szavazószám a jövő évi parlamenti választásokon még együtt sem lenne elegendő a bejutáshoz.

Hozzájuk jöhet még Simon Zsolt újonnan bejegyzett Magyar Fóruma (most még nem indultak) szintén úgy 2 000 körüli szavazatszerzéssel (a jelöltek rokonai, barátai, ismerősei), ami esetleg arra lesz elegendő, hogy a Híd és az MKP még távolabb kerüljön a parlamenti küszöbtől.

Aztán jöhetnek majd újabb önjelölt megmondó emberek, akik mozgalmukból kinőve a választási sikertelenséget egy újabb felvidéki magyar párt alapításával akarják meglovagolni.

Hogy majd ők lesznek azok, akik rögvest felszámolják az előzőekben felsorolt két fő okot – a megosztottságot és választói kedvetlenséget.

A rendszerváltást követően a Felvidéken eddig pártalapítással (az Együttélést, MKDM-et és FMK-t kivéve) a vezetésből vagy a pártból kiszorult, perifériára sodródott és sértődött magyar emberek foglalkoztak: Popély Gyula, Gyimesi György, Bugár Béla, Simon Zsolt, Fehér Csaba. Kivel bővülhet a sor, vajon ki állhat majd esetleg a Felvidéki Magyar Egység- és Választókedvteremtők Pártjának vagy a Magyar Felhőpártnak esetleg a Teljes Magyar Párbeszédnek az élére? Inkább senki…