Egy éve szóltunk, baj lehet az ukrán gabonával!
Miközben sokan a gútai malmot, mások az ukrán gabonát importáló szlovákiai kereskedőket teszik felelőssé a nem régiben kirobbant gabonabotrányért, a helyzet kialakulásáért leginkább hibáztatható szereplőkről, a szlovák kormány és az Európai Unió vezetőinek felelősségéről alig beszél valaki.
Néhány óra leforgása alatt országos jelentőségű hírré vált, hogy kiderült, a gútai malom egyik Ukrajnából származó, nagyjából 1500 tonnás búzatételében a határértéknél nagyobb mennyiségben találtak meg egy pár éve betiltott rovarölő hatóanyagot, a klór-pirifoszt.
A gútai malmot ért anyagi és presztízsveszteség egyelőre felmérhetetlen.
Hiába derült ki a hét elején, az ominózus szállítmányból vett öt minta közül mindössze egyetlen egyben, a hisztériát kiváltó első mintában találták meg túl nagy koncentrációban a klór-pirifoszt. Időközben az illetékes szakhatóság 26, a gútai malomban előállított lisztet is bevizsgált, egyikben sem találták meg sem a klór-pirifosz, sem egyéb, nem odavaló vegyi anyag nyomát. A botrány valószínűleg néhány napon belül végleg lezárul, hiszen a tárca most egy dán, független laboratóriumot bízott meg azzal, hogy vizsgálja meg újra az összes mintát.
Ha azok sem találnak szennyezésre utaló nyomot, folytatódhat a szokásos ügymenet.
Ezzel együtt a szellemet már képtelenség visszatuszkolni a palackba. Az illetékes miniszter, Samuel Vlčan semmitmondó nyilatkozatai arról, a lakosságnak nincs oka tartania a gútai malom termékeitől, körülbelül annyit érnek, mint lábtörés esetén a ráolvasás. Miközben a mezőgazdasági miniszter is elítélte a pánikkeltőket, arról már nem beszélt, az első számú vészmadár tulajdonképpen a kialakult szituáció egyik fő felelőse, Eduard Heger volt.
A miniszterelnök alig néhány nappal a botrány kirobbanása után a felelősök megbüntetéséről beszélt, megfeledkezve arról az igen fontos tényről, hogy azokat elsősorban saját, hónapok óta megbukott kormányában, illetve brüsszeli szövetségeseiben találja meg.
Az utóbbi felelőssége világos. Miközben a valóban segítségre szoruló ukrán nép egyre inkább le van ejtve, a kijevi vezetés előtt úgy teszik szét a lábukat, mint friss ara a nászéjszakán.
Noh de vissza a kormányhoz!
A ma7.sk-n már tavaly nyáron megírtuk, mi van kialakulóban. Nem magunktól voltunk ilyen okosak! Szakemberekkel beszéltünk, vettük a fáradtságot és elolvastuk a gabonatermesztők érdekvédelmi szervezetének hivatalos közleményeit, odafigyeltünk a kialakulóban lévő trendekre, a szóbeszédként terjedő nyílt titkokra. A szlovák kormány mindezt nem tette meg, pedig már az előző „szezonban”, tavaly nyáron világossá vált, óriási baj lesz abból, ha az ukrán gabona ellepi a hazai piacokat.
Értem én, hogy Ursula von der Leyen, Lloyd Austin, vagy pláne Volodimir Zelenszkij mellett pózolni könnyebb és kifizetődőbb (pláne, ha szeptemberben buknak a választásokon), de a marketingpolitizálás mellett, helyett talán juthatott volna idő a problémák megoldására is.
A szigorított ellenőrzést ugyanis nem most kellett volna bevezetni, hanem már akkor, amikor az első tétel ukrán gabona megérkezett Szlovákiába. Ez a mostani nagy fogadkozás körülbelül olyan, mintha a lángokban álló házunkba szerelnénk fel füstdetektort.
Egészen elképesztő, de az elmúlt napokban már arról írnak, a húságazatban is óriási problémák lehetnek, a szakemberek szerint ellepi a hazai piacot az ellenőrizetlen ukrán csirkehús, Platón meg forog a sírjában, mekkorát tévedett a folyókkal és a lépésekkel kapcsolatban. Ugyanott tartunk, körbeértünk, csak klór-pirifosz helyett most botulotoxin lesz az ételünkben…
