Csonka Ákos: Érsekkétyi bál Bényben, cirkusz a községházán

Kevés olyan politikus létezik, aki napi szinten azon agyalna, hogyan tehetne keresztbe az őt megválasztóknak. Vannak polgármesterek, akik sunyiznak, enyveskezűsködnek vagy éppen alkalmatlanságukból adódóan elbaltáznak dolgokat, s midőn lebuknak és rájuk húzzák a vizes lepedőt, szégyenükben a föld alá bújnak. Nos, az érsekkétyi polgármester nem ilyen. Pontosabban a sunyizás, mutyizás, elbaltázás és alkalmatlanság stimmel nála, ahogy több alkalommal is megírtuk egy-egy ilyen esetét, csak éppen ő büszkén vállalja mindezt és minden alkalommal igyekszik fokozni a rosszindulatúságot. Minél többet koppintnak a fejére, ő annál többször tesz valami aljasságot.

A kétyiek meg is elégelték ezt és petíciót kezdeményeztek ellene, melynek során pár nap leforgása alatt 252 aláírás gyűlt össze, ami bőven több annál, amennyi a leváltásáról szóló népszavazás kiírásához szükséges (151). Információink szerint az első napon már száznál tartottak, és a lakosok maguk keresték az aktivistákat, hogy aláírhassanak. Sokan persze bedőltek a megfélemlítésnek, és bár egyetértenek az eltávolításával, félnek az ámokfutó polgármester bosszújától. A petíciót immáron le is adták, a népszavazást hamarosan ki kell írni, s amennyiben az igenek győznek, a polgármesternek három napon belül távoznia kell a posztjáról. A kezdeményezők viszont még óvatosak, mert megítélésük szerint Molnár Péter törvénysértésre is kapható annak érdekében, hogy hatalmát megtartsa, és bármilyen eszközt el tudnak képzelni, hogy a népszavazást megakadályozza (törvényes lehetőségei erre nincsenek).

Előfordulhat például, hogy ahogy semmilyen rendezvényre nem adja ki senkinek a kultúrházat, úgy a népszavazás lebonyolítására sem fogja (már jelezte). Ehhez kapcsolódik, hogy a hagyományos Csemadok-bálra sem adta bérbe a kultúrházat, így a kétyiek kénytelenek a szomszéd faluban megtartani a báljukat… reményeik szerint először és utoljára.

Viszont ne szaladjunk annyira előre, mert február első napja sem telt Érsekkétyen izgalommentesen. A község főellenőre a múlt hónapban betegállományban volt, így 2018. február 1-jén ment be a kétyi községi hivatalba, hogy megkezdje ellenőri munkáját. Elmondása szerint ellenőrizendő akad bőven, mert az utóbbi időkben egyre több gyanús dokumentum tűnt fel. A polgármester ezen a héten szabadságon volt, így a meglehetősen szűkös községi hivatalban az ő asztalához ült le az iratokat átnézni. Napi rutinját végezve arra lett figyelmes, hogy az időközben felbukkanó polgármester emelt hangon kéri tőle számon, hogy mit csinál. Leszkó Ildikó meglepve válaszolta, hogy a munkáját végzi, mint máskor. Molnár ekkor elvett tőle minden iratot és felszólította, hogy hagyja el a munkahelyét. Más ember hasonló helyzetben örülne, hogy már délelőtt elengedik a munkából, a főellenőr viszont megsejtette, hogy valami rejtegetnivaló akadhatott a kezébe, ha a polgármester ennyire ingerültté vált a napi rutin miatt, ezért a munkaviszonyára és szerződésére hivatkozva kijelentette, nem kíván távozni. A polgármester ekkor kihívta a rendőrséget, akik ugyancsak nem értették, mi kivetnivaló van abban, ha egy alkalmazott munkaidőben végzi a munkáját.  Kifogásai azzal kapcsolatban voltak Molnárnak, hogy a főellenőr az ő helyén ült (mert ugyebár az egy szent trón, ahova nem ülhetnek, csak felsőbbrendűek…), mivel máshol nem volt hely. Valamint azt is kifogásolta, hogy a decemberi testületi ülésen, melyen passzív ellenállásba vonult a képviselők háromötöde, nem szavazták meg többek között a főellenőr féléves munkatervét sem. Mint megtudtuk, ez azért történt, mert a képviselők igyekeztek blokkolni a polgármester minden tevékenységét.

„Megemlíteném, hogy miután a rendőrök elmentek, megtiltotta az alkalmazottaknak, hogy bármilyen dokumentumot odaadjanak nekem, így gyakorlatilag ellehetetlenítette a munkámat. Amikor felszólítottam, hogy adja ezt írásba, arra nem volt hajlandó. Délben pedig közölte az alkalmazottakkal, hogy nem mehetnek vissza délután – rendes munkaidőben –, nehogy én is be tudjak jutni és végezni a munkámat. Az igaz, hogy a munkatervemet nem szavazták meg, de megbízatást kaptam a képviselő-testülettől az ellenőrzésre. Ennek ellenére folytattam a tavaly megkezdett ellenőrzést” – nyilatkozta az esettel kapcsolatban Leszkó Ildikó.

Az érsekkétyiek tehát döntöttek, megelégelték a most már hosszú hónapok óta tartó áldatlan állapotot, amibe a falu vezetése sodorta a községet, és csakhamar népszavazásban mondhatnak véleményt a polgámesterről. Remélhetőleg ezzel véget érhet a falu kálváriája.

Csonka Ákos