Csakazértis!
Ha nem szabad énekelni, akkor dúdolni fogjuk, ha tiltja törvény az eléneklését, akkor szavaljuk majd! Kölcsey Ferenc előbb versben írta meg amúgyis! Aztán a magyar költészet napja is lett! De mit nekik költészet, mit nekik magyarság!? Erkel Ferenc "csak" megzenésítette, és egy nemzet dala lett belőle, az elszakítotté is! Minden egyes nemzetrészé határon onnan és túl! Nekünk ugyan cikázhatnak föl-le a villámok, erre is meg arra is a Tátra felett, védő kar nyúlik felénk! Isten megáldotta a magyart! Ez fájhat talán nekik!
Légyen most a felvidéki magyarság egy nagy és egységes szavalókórus, ha már éneklő nem lehet, itt az ideje nagyon! Térjen végre észre, nézzen körül, vegye észre, hogy Júdások futkosnak közöttünk, vesse ki magából a fals hangokat, zavarja el a karnagyot, a kár nagyot!
De a Himnuszt nem adjuk! Humuszt ugyan kaphatnak, ha kérnek!
Nemzeti imánk is kell nekik? Templomaink is? Onnan is ki fogják lopni? Nekünk a magyar iskolák, a magyar kultúra házai, a magyar stadionok éppúgy templomok! Az iskola után a templomot is akarjátok majd? De ti nem akartok semmi rosszat? Ti megbecsültök minden rendet? A köztársasági elnök vétózni fog? A hamarosan hivatalba lépő megszólal az ügyben?
Egész biztos hamarosan megszólalnak majd magyarul is a liberális hangok, a hamis prófétáké, hogy nem kell eltúlozni a dolgokat, hogy nem eszik forrón a kását, hogy nem is úgy gondolták, aztán minek is ez a nagy, melldöngető, himnuszéneklő magyarkodás, ott van helyette az uniós, azt is illik tudni, megtanulni, elénekelni!
A magyar helyesírással szembe szegülve a felháborodás és elkeseredés összeparancsolja ezeket a szavakat: Csakazértis! Most kell majd minél több helyen, minél több alkalommal, minél hangosabban énekelni a magyar himnuszt! Folyamatosan és fáradhatatlanul, amíg meghallják odafent! Akár többször egymás után! A hatalom arroganciája ellen tiltakozva! És a Himnusz előtt a Szózatot, utána pedig a Nemzeti dalt is, mert megint időszerűvé vált az utóbbinak a népies címváltozata, a Talpra magyar!
Békesség, mondjuk, és kezet nyújtunk egymásnak a templomainkban! Egymásnak igen, most nagy szükség lenne az összefogásra! Másnak viszont nem, így nem! Most az egyszer nem, pedig mi békességben akarjuk a magyar himnuszt közösen elénekelni!
De aki szelet vet, vihart arat!