„Lex is – nem is” törvénytár
Beismerő vallomással ér fel még a jó hír is Szlovákia nem szlovák nemzetiségű állampolgárai számára – jogállásuk vonatkozásában. Maradunk, ahol voltunk: az alsó polcon, ahogy az a másodrendűeknek jár. Mert van, aki a hídon sétál, és van, akinek csak a híd alatt jut hely. A hatályos „status quo” mit sem változik, izzadjanak bármilyen szépen a – szájakban található – nyelvek.
Több – kizárólagosan magyar nemzetiséghez köthető kormányzati – forrásból is hallhattuk: meg fognak jelenni a nemzeti kisebbségek anyanyelvén is a törvények. A legfrissebb hír szerint október közepén a hivatalos szlovák elektronikus törvénytár, a Slov-Lex (www.slov-lex.sk) teszi közzé a nemzeti kisebbségek nyelvén a legfontosabb törvényeket. (A hírt szeptember utolsó napján adta közre a szlovák sajtóiroda, Gál Gábor igazságügyi miniszter világhálós közleményére hivatkozva.)
Az alkotmány mellett elsősorban a kisebbségeket érintő törvények jelenhetnek meg magyar, roma, cseh, ruszin és német nyelven. A Slov-Lex jó dolog, hasznos, mert folyamatosan és bármikor elérhető rajta minden hatályos törvény, jogszabály – szlovák nyelven, méghozzá ingyen.
S mint az igazságügyi tárca szóvivője, Zuzana Drobová fogalmaz a TASR hírügynökségnek: a szlovákiai nemzeti kisebbségeknek az alkotmány garantálja az anyanyelvű információszerzés jogát és az anyanyelvük hivatali használatát a hatályos törvények által megszabott kereteken belül. Kifejti: „Gál Gábor igazságügyi miniszter ágazati hatáskörén belül ilyen módon reagál az SZK nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai alapvető jogainak és szabadságjogainak erősítésére és bővíti lehetőségeiket a fontos dokumentumokhoz-törvényekhez való hozzájutáshoz anyanyelvükön”.
Drobová azt is elmondja: az egyes jogi szakterületek legfontosabb törvényeit fordítják le. A fordítások nem lesznek hiteles, kötelmet megalapozó érvényűek, azoknak csak tájékoztató jellegük lesz, „és nem is fogják az SZK Törvénytárának hivatalos részét képezni”. (Egy ilyen, nem hivatalos magyar nyelvű törvénygyűjtemény már létezik, a Pro Civis PT www.torvenytar.sk honlapja.)
Marad tehát a „status quo”, s csupán miniszteri passzióként ideig-óráig villog majd néhány törvény nem hivatalosan és nem hiteles változatban szlováktól eltérő nyelven is a Slov-Lex közelében. Hogy lehessen rá hivatkozni, ha úgy hozza a sors vagy úgy kívánja a politikai kampány. Hogy el lehessen mondani: lám, megérte, mert ágazati hatáskörén belül a miniszter úr megcsinálta – a Smer és az SNS idején!!! (Érdekes, párttársának, Lucia Žitňanskának ez eszébe sem jutott, sőt, neki egészen más dolog járt a fejében: beszállni a Minority SafePack elleni perbe Románia oldalán…)
Költői fordulattal szólva ez a Slov-Lex-játék a tipikus „olyan mintha…” effektus. Amíg GG regnál, van valami, ami arra emlékeztet, mintha kisebbségi nyelvhasználati jog is lenne a világon – pardon: az országban –, csak éppen a „tájékoztató tábla” felirat nem lóg majd felette, ami arra emlékeztet: a kisebbségi nyelvhasználati jog érvényesítéséről szó sincs itten. Holott lehetne, mert az igazságszolgáltatásban, a bíróságokon – bár volt rá kísérlet – még nem sikerült elmeszelni az anyanyelvhasználat jogát. Épp ezért talán nem lenne ördögtől való, hogy ha már törvényfordításra költ a tárca, az hivatalos-hiteles fordítás legyen, vagyis: használható, úgy talán nem lenne kérészéletű az egész kezdeményezés.
Mert anno volt magyar változatú honlapja Simon Zsolt agrárminiszternek, távozásával együtt kimúlt. Sólymos László környezetvédelmi miniszternek még van, ahogy Bukovszky László kormánybiztos honlapján is megtalálható a kisebbségi nyelveken 2012-ben összeállított négy alkalmi szószedet. Ezektől azonban a magyar (ruszin, ukrán, német, roma) nyelv hivatali használatának státusa nem változik. Mondhatnánk: fügefalevél az egész. Olyan, mintha…
