Befolyásolt amerikai urnák
Iráni hackerek kísérelték meg feltörni a Joe Biden amerikai elnökhöz és a Donald Trump volt elnökhöz közel álló tisztviselők és személyek Whats-App-fiókját. A népszerű, egykor függetlenként indult üzenetküldő alkalmazást éppen 10 éve, 2014-ben vásárolta fel a közösségi médiában kisgömböcként terjeszkedő Meta-előd, a Facebook Inc.
Zuckerbergék egyelőre nem nevezték meg a megcélzott személyeket.
A gigacég hivatalos közleménye szerint „úgy tűnik, politikai és diplomáciai tisztviselőkre, üzletemberekre és más közszereplőkre összpontosítottak, közülük néhányan Biden elnök és Trump volt elnök kormányához kapcsolódnak”.
Annyi tudható még, hogy a hackertámadás Izraelben, Palesztinában, Iránban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban élő személyek ellen irányult, tehát az amerikai tisztségviselők és háttéremberek csak egy részét képezték a célcsoportnak.
Aki a Facebookon oldalak adminisztrátoraként is jelen van, az utóbbi időben tapasztalhatta, hogy megsokszorozódtak azok a kamuüzenetek, amelyek küldői magukat a Facebook hivatalos szerveinek kiadva próbálják a megcélzott oldalak kezelőit rávenni arra, hogy kattintsanak egy linkre. Átlátszó, amatőr módszer, de ha kellően sokat csinálják, előbb-utóbb egyszer sikerül. De nem valószínű, hogy Trump vagy Harris valamelyik dörzsölt tanácsadója esetében, aki nagy valószínűséggel nem is saját maga kezeli az oldalát, lehet, hogy egy wisconsini középiskolai futballcsapat, vagy éppen a nagypakai horgászklub oldala felett sikerül így átvenni az uralmat.
Az amerikai titkosszolgálatok egy korábban nyilvánosságra hozott jelentése szerint Irán megpróbált beavatkozni az amerikai elnökválasztás előtti kampányba azáltal, hogy kiberakciókat hajtott végre a jelöltek kampányközpontjai ellen.
Ilyen jellegű támadások naponta tucatjával történnek. Annak, hogy most ezek közül egynek, és pont egy iráninak sikerült elérni a világsajtó ingerküszöbét, részben az aktuális, pattanásig feszült közel-keleti geopolitikai helyzet is az oka. Másrészt újfent felhívja a figyelmet arra, hogy bár az amerikai elnökválasztás kimenetele az amerikai választók kezében van, a kampány nem biztos, hogy kizárólag Trump és Harris „kottája” alapján zajlik.
A most éppen pellengérre állított Irán mellett Oroszország és Kína is igyekszik befolyással lenni az amerikai urnákra. A 2016-os és 2020-as amerikai választások esetében az orosz befolyásolási kísérletekre bizonyítékok is vannak, bár a választási csalás tényét nem lehetett hitelt érdemlően bizonyítani.
Az ilyen támadások célja, hogy megingassák a közbizalmat, ezért az illetékesek nem hagyhatják figyelmen kívül azokat, még ha ezek némelyike technikailag gyengének tűnik is. Az amerikai kormányzatnak és a techcégeknek szorosan együtt kell működniük azért, hogy minden kiberfenyegetést időben felismerjenek és elhárítsanak. Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy az amerikai választók a józan eszükre hallgassanak.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/35. számában.
