Bartók Csaba: A magyar politikai erők megosztása (Cseh)szlovákiában 1918-tól napjainkig

2015. december 21., 13:27
A megosztottság nem új keletű történelmünkben, a csehszlovákiai magyarság életében. 2016. március 5-e ismét mérföldkő lesz.

Pártképviselet 1918 és 1945 között

A megosztottság nem új keletű történelmünkben (a csehszlovákiai magyarság életében). Az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság területén mintegy egymillió magyar maradt. Az első parlamenti választás 1920-ban volt, ekkor több magyar párt is indult. Az első párt, amely élvezte Magyarország politikai és anyagi támogatását is, az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) volt, 179 helyi szervezettel. A második az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt volt, amelyik főleg Komáromban és Gömör megyében szervezkedett. A harmadik a Magyar Nemzeti Párt, amely szintén Komáromból indult, s főleg arisztokraták alkották. A kisgazdapárt és a keresztényszocialista párt közötti fő különbség abban rejlett, hogy a kisgazdapárt főleg protestáns vallású magyar választókra támaszkodott. Említést érdemel még a Magyar és Német Szociáldemokrata Párt, amelynek listájáról szintén bejutott két képviselő a csehszlovák parlamentbe. A pártok együttműködése nem volt felhőtlen. Az OKSZP lapja, a Népakarat és a Barázda (a kisgazdák komáromi lapja) egymást támadták – ki az igazibb magyar. Személyes ellentétek és saját politikai érdekek előtérbe helyezése mérgezte a viszonyt.

1923-ban alakult meg a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége, amely támogatta a kormányt. 1924-ben egy új párt alakult Országos Parasztpárt néven. Támadta a többi magyar pártot, megalkuvással, a magyar érdekek elárulásával vádolva őket. A Magyar Nemzeti Párt (MNP) 1925-ben alakult meg (ez már a harmadik ilyen nevű párt volt), s célja a felvidéki magyarság összefogása volt. A Csallóköz kisgazdái elégedetlenségüket kifejezve az MNP érdekükben folytatott eredménytelen politikája miatt 1928-ban megalapították pártjukat Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt néven, amivel tovább osztódott a magyar szavazótábor Csehszlovákiában. 

A következő kísérlet a magyar pártok egyesítésére 1936-ban történt Budapesten. Az OKSZP és az MNP képviselői megegyeztek az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (ismertebb az Egyesült Magyar Párt elnevezés) megalapításában. A két párt 1936. június 21-én egyesült, elnöke Jaross Andor, ügyvezető elnöke gróf Esterházy János lett. Az I. bécsi döntés következményeképpen (1938. november 2.) a szlovákiai magyarok zöme Magyarországhoz került. Az önálló Szlovák Köztársaság 1939. március 14-én alakult meg, ahol Esterházy János Magyar Pártja képviselte a magyarok érdekeit, ő pedig egyetlen magyar képviselője volt a szlovák parlamentnek. A háború vége után már nem lehetett a magyarság szószólója Csehszlovákiában, ahol a magyarokra, mint árulókra tekintettek, elkezdődtek a kitelepítések és a lakosságcsere Magyarország és Csehszlovákia között. Nem lett jobb a helyzet az 1948-as kommunista hatalomátvétel után sem, a magyarság csak kulturális téren képviselhette magát (CSEMADOK).

Pártképviselet 1989 után

Változást az 1989-es fordulat hozott, amikor is Csehszlovákia visszatért a demokratikus országok sorába. Megalakult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), utána az Együttélés Politikai Mozgalom, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM). Az 1990-ben tartott első szabad választásokon az FMK 9, a koalícióra lépett Együttélésnek és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak 25 képviselője foglalt helyet a pozsonyi és a prágai parlamentben. 1991-ben alakult meg a Magyar Néppárt, 1992-ben a Magyar Polgári Párt (MPP), mint a Független Magyar Kezdeményezés jogutódja. A Szlovákiában élő magyarság egyik legnagyobb politikai sikere az 1998-as pártegyesítés volt, amikor is a szlovákiai magyar pártok, az MKDM, az Együttélés és az MPP egyesültek Magyar Koalíció Pártja (MKP) néven. A párt 1998-tól 2006-ig része volt a kormánynak. Ebben a két választási ciklusban az MKP-nak miniszterelnök-helyettese, 3 minisztere, több államtitkára és egyéb vezető pozíciói, valamint 20 képviselője volt.

2007-ben Bugár Bélát az MKP Országos Kongresszusa nem választja meg újra elnöknek. Székébe Csáky Pál kerül. A régi elnök bejelenti, hogy kivonul a politikából, majd mégsem így tesz, és 2009-ben létrehozza a Most–Híd szlovák- magyar vegyes pártot. Bugár bő 10 évig volt első embere a felvidéki magyar politizálásnak, így a 2010-es választásokon a jól csengő név meghozta az eredményt. A Híd bekerült a parlamentbe, majd a jobboldali kormányba is. A törékeny koalíciós kormány 2011-ben megbukik. 2012-ben a szlovákiai magyarok voksaiért versengő két párt közül csak az egyik, a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, 14 parlamenti mandátumhoz jutott. Az MKP időközben nevet változtatott. A Magyar Koalíció Pártja helyett ma Magyar Közösség Pártja néven jegyzik. Az ASA felmérése szerint, ha novemberben lettek volna a parlamenti választások a Híd 6,6, az MKP 5,2%-kal került volna be a parlamentbe. A Polis ettől mindkét pártnak jobb eredményeket mért. 2016. március 5-e ismét mérföldkő lesz a felvidéki magyarság életében.

Kitekintés a múltból

A pártegyesítő Esterházy János gróf 1940-es karácsonyi üzenete lehetne mai karácsonyi üzenet is.

„Egyet kérek tőletek: szívünk, lelkünk nagy kincsét, nemzeti öntudatunkat és Krisztus Urunkba vetett hitünket ne tévesszük szem elől egy pillanatra sem. Ápoljuk, őrizzük ezt, mert ez az egyetlen pozitív érték, amelyet senki el nem vehet, és amelynek varázslatos ereje átsegít a legnehezebb megpróbáltatásokon is. Érezze át mindenki, hogy amikor mi, a szlovákiai magyarok családjáról beszélünk, akkor az nem üres szó, hanem élő valóság. [...] A szlovákiai magyarok nincsenek olyan számosan, hogy megengedhetnék maguknak azt a luxust, hogy külön utakon járjanak. Család vagyunk: egy az anyánk, egy a vérünk, egy a szívünk, egy az Istenünk! Szeressük, tiszteljük és becsüljük mindenekfelett Istenünket és anyánkat, és szeressük egymást, mint jó testvérek, mert csak a családi összetartozásnak az életbe átvitt tudata biztosíthatja a szebb és boldogabb jövőt.“

Bartók Csaba

Forrás: Hírek.sk
0 HOZZÁSZÓLÁS