Barbatrükk a türk rokonság, vagy tényleg igaz?
Érettségi tétel ide, érettségi tétel oda a magyar nyelv és irodalom tárgyban a finnugor nyelvrokonság, Orbán Viktor magyar miniszterelnök teljes határozottsággal jelentette ki Kirgizisztánban, hogy a magyar nyelv a türk nyelvcsaládhoz tartozik. Ezzel hátat fordított a MTA hivatalos álláspontjának.
Minden egykori és mostani magyar szakos egyetemi hallgatót szíven üthetett és elgondolkoztathatott a miniszterelnöknek ez a megállapítása, hiszen a magyar nyelv és irodalom tanszékeken egyáltalán nem volt könnyű vizsga a nyelvtörténet (pld. Benkő Lorándnál az ELTE-n), amelynek alapjai a finnugor nyelvrokonsághoz nyúlnak vissza. Az egyetemek bölcsészkarain a mai napig az uráli nyelvcsalád finnugor ágába sorolják a magyar nyelvet, így tanítják a 200 éve feltárt bizonyítékok (hangtani egyezések, hangfejlődési tendenciák, a finnugor nyelvekre jellemző toldalékolás, alapszókincsbeli egyezések stb.) alapján.
Nem kétséges, hogy identitásunk fontos részét képezi ez a kérdés, mégis úgy gondolom, hogy tudományos kérdésekben nem lenne szabad érzelmi vagy politikai alapon állást foglalni, rá kellene hagyni ezt a szakemberekre.
Szó se róla, a katedrán állva magam is úgy oktattam éveken át, hogy sokkal előkelőbb lenne számunkra a sumér vagy a türk nyelvrokonság, de amíg nincs olyan hivatalos tudományos álláspont, ami ezt vagy azt igazolja, addig az uráli nyelvcsalád és a finnugor nyelvrokonság az elfogadott, a hivatalos. Hozzátéve persze azt is, hogy a magyar nép története nem azonosítható egyértelműen a finnugor népekével, sőt!
A legrégebbi, még szájhagyományok által megőrzött, terjesztett majd lejegyzett mondáink egyikében sincs erre utalás, a hun-magyar eredetre viszont annál több! És azok az ősmagyarok, akik szájról szájra terjesztették a hun-magyar közös eredetű mondákat: A csodaszarvast, Isten kardját, Hunor és Magort - időben sokkal közelebb álltak ahhoz a korhoz, mint sokkal később a finnugorságot bizonyító nyelvészek.
A magyar-türk nyelvrokonság elmélete számunkra még talán azért is lehet izgalmas, mivel azt egy Dunaszerdahelyhez köthető kutató, Vámbéry Ármin 19. századi kutatásai igyekeztek legkorábban bizonyítani. Eszerint a magyar nyelv az altáji nyelvcsaláddal, ezen belül a türk és hun nyelvekkel áll közelebbi rokonságban. Az elmélet mellett szólnak a nyelvszerkezeti, nyelvtani hasonlóságok és bizonyos szókincsbeli egyezések mellett a magyarság belső-ázsiai, turáni kulturális kapcsolatai, a zenei, néprajzi, életmódbeli párhuzamok, továbbá a hun-magyar azonosságtudat.
Bár az is feltételezhető, hogy tágabb értelemben az uráli-altáji makro-nyelvcsalád uráli ágához sorolhatók a finnugor nyelvek és az altájihoz pedig a török nyelvek. A közös eredet így bármelyik besorolásnál megmarad.
Orbán Viktor kirgizisztáni bejelentését a MTI így idézte:
Ezután könnyen elképzelhető, hogy a MTA berkeiben már a közeljövőben megremeghet a léc a jelenlegi hivatalos nyelvrokonság ügyében! Fel van tehát adva a lecke nyelvészeinknek és történészeinknek egyaránt mindkét térfélen, a finnugoron és a türkön is, hogy tudományos vitában bizonyítsák be saját igazukat.
Mi pedig izgatottan várjuk, hogy kik is valójában a rokonaink! Bár sokak szerint ez már annyi évszázad távlatából nehezen bizonyítható, és talán nincs is rá szükség, mivel a közmondás szerint is madarat tolláról, embert barátjáról és nem pedig rokonáról ítélnek meg!
Azért persze nem árt tisztában lenni nyelvünk eredetével, származásunkkal!
