Az összefogásra ma is nagy szükség van
Június 4. a nemzeti összetartozás napja! A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett törvénybe iktatta nemzeti emléknapként ezt a napot, amellyel kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvény célja, hogy kifejezze: a határokon átnyúló magyarság minden tagja és közössége az egységes magyar nemzet része.
A magyar kormánynak a nemzeti összetartozás kinyilvánításával egyértelmű szándéka volt, hogy az elszakított nemzetrészek magyarságában némileg enyhítse a trianoni békeszerződés napjainkig tartó traumáját.
1920-ban az emlékezetes békeszerződés aláírásakor Trianonban magyar, francia és angol nyelven védőbeszédet mondott gróf Apponyi Albert miniszter, a magyar küldöttség vezetője. Többek között kifejtette a nagyhatalmak vezetőinek: "Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg." Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. Így búcsúzott az anyaország az elszakított nemzetrészektől...
Sokan várják leplezetlen kíváncsisággal vajon miként fog most a nemzeti összetartozás napjához viszonyulni az új magyar kormány és az új magyar miniszterelnök egyrészt az anyaország, másrészt az elszakított nemzetrészek tekintetében.
Hiszen az összatartozásra talán még soha nem volt ilyen szükség sem az anyaországban, sem a határon túli magyarság körében. Magyar Péter számára az egyik első nemzetpolitikai feladat. Kitűnő lehetőség számára az emléknap a kéznyújtásra. Kiegyezést hirdetni az egész nemzet számára határokon innen és túl. Hiszen június 4. a nemzeti összetartozás napja még akkor is, ha ezt az Orbán kormány emelte ki a hétköznapok közül. Lélekben bizonyára ott volt ő is a törvényalkotásnál.
A nemzeti összetartozás napjáról ma már szinte minden magyar településen megemlékeznek. A rendezvények egyik kiemelkedő eseménye lesz 2026. június 4-én a budapesti Magyarságkutató Intézet pódiumbeszélgetése Trianon örökségéről és a nemzeti összetartozás tudományos dimenzióiról.
Az esemény arra keresi a választ, miként él tovább Trianon öröksége a magyar tudományos és kulturális kapcsolatokban, illetve hogyan járulhatnak hozzá a Kárpát-medence különböző régióiban dolgozó kutatók szakmai együttműködéseikkel és személyes kapcsolataikkal a nemzeti összetartozás érzésének megerősítéséhez. A pódiumbeszélgetés kiemelt vendége lesz Popély Gyula felvidéki magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, akit egész életében foglalkoztatta, hogy miként hatott Trianon a felvidéki magyarság tudományos, kulturális és oktatási életére, valamint hogyan alakult át a magyar közösség intézményrendszere és kapcsolathálója az új államhatárok között. Az eseményről a Ma7 is tudósítani fog.
