Az öngyilkos HSS7 vírus

1,8 millió évvel ezelőtt ütötte fel a fejét, és körülbelül 10 000 éves a ma ismert mutációja, a Homo sapiens sapiens, vagyis az Ember – innen a HSS, a hetes szám, mert ugye divatos ma valamilyen számot is biggyeszteni a vírusok mellé, szóval a szám jelképezze a körülbelül 7 milliárd élősködőt.

Nem lenne semmi baj ezzel a kórral, hiszen többet is túlélt már a világ, csakhogy ez az eddig ismert egyetlen olyan agresszíven primitív, ám látszólag bravúrosan mutálódott törzs, amely önmagára is veszélyes, nem csupán a gazdatestre.

Nem veszi észre a vészjeleket, amiket a számára otthont adó különleges kék bolygó küld, amely kétségbeesve próbál megszabadulni a gyilkosoktól, ahogyan maga az ember is. Ha beteg, vagy rossz a közérzete, próbálja bevetni a lehető legtöbbet annak érdekében, hogy jobbra forduljon a helyzet. Van, aki léböjtkúrát tart, remélve a megtisztulást, a Föld is árvizekkel próbálkozik. A súlyfelesleggel élők valamennyien kipróbáltak zsírégető pirulákat, a Föld is a pusztító tüzektől reméli a hamvaiból való feltámadást.

Az ember a rá veszélyes kórokozók ellen védőoltásokkal védekezik, ami ugye a legtöbb esetben a legyengített kórokozó. A Föld fehérvérsejtjei az általunk rettegett vírusok, például a napjainkban is tomboló koronavírus, amely a teremtés koronáját támadja éppen. Kétségbeesett vészharangja ez a haldokló bolygónak, amelynek már régóta folynak a könnyei az olvadó gleccserek formájában, és régóta lázas a globális felmelegedés miatt.

Orkán erejű szelet küld, hogy mindenhova eljuttasson a korona arany darabkáiból, azt remélve, hogy valaki észbe kap, és meglátja az ellenszert, ami a lehető legkézenfekvőbb, és mindenkiben ott rejlik. Hiszen az ellenszer éppen a HSS7, vagyis az ember. Úgy kell mutálódnunk ezentúl, hogy azt tartsuk szem előtt, a Föld nem a miénk. Mi nem tudunk nélküle élni, fordítva viszont...