2018. december 10., 11:32

Az európai egység valódi barátai

A Kohézió barátai csoportosulás még 2012‑ben alakult Bukarestben, s most hat év után újra találkozott Pozsonyban, hogy megvitassa a 2021–2027‑es európai uniós keretköltségvetés kérdését.

 

kohezios-csucs.jpg
Fotó: TASR

Csehország, Horvátország, Észt­ország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia kormányfői szinten volt jelen Bulgária, Ciprus, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia és Portugália képviselői mellett. Ezeknek az országoknak szerteágazóak az érdekeik, egy jellemzőjük azonban közös: mindegyikük területén vannak olyan régiók, amelyek gazdasági teljesítménye elmarad az Európai Unió átlagától. Miként az előző ciklus költségvetésénél, most újra egyeztették az álláspontjukat.

A volt szocialista országok a rendszerváltozással, majd az EU‑csatlakozással tulajdonképpen átadták a piacukat, termelői kapacitásukat a versenyképesebb nyugati vállalatoknak, de a mediterrán országok is egyenlőtlen fejlettségi szinten csatlakoztak a Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz. Így ezek az országok a valutaunió védőszárnyai alatt szinte korlátlanul juthattak hitelekhez. Görögország, akárcsak a többi mediterrán ország, küzd a számára erős euróval, nem tudja leértékelni a valutáját, így nem képes komolyan növelni az exportteljesítményét. Azóta Németország szárnyal, a mediterrán országok pedig stagnálnak.

Minden nagyobb földrajzi területen belül vannak regionális különbségek, amelyeknek kiegyenlítődésére a működőképesség miatt törekedni kell. Elképzelni is rossz, mi történne Európával az olasz gazdaság bedőlésekor.

A szakemberek elméletei szerint a közös pia­ci egység megteremtésekor a GDP 1–3%‑át, a közös valuta üzemeltetésénél a GDP 7–10%‑át és egy közös szövetségi állam felállításakor a GDP 15–25%‑át kellene a régiók közti különbségek leküzdésére fordítani.

Az Unió jelenleg a lemaradt ré­giók felzárkóztatására az összköltségvetésnek kevesebb mint egy százalékát költi. A régiók közti egyenlőtlenségek konzerválódnak, vagy tovább növekednek. A V4‑es csoport elmondhatja, hogy ő most az európai fejlődés motorja, de látni kell, hogy mekkora zuhanásból próbálnak visszakapaszkodni, illetve ezt a fejlődést elsősorban a külföldi vállalatok fejlesztései, a munkaerő olcsósága és a megmaradt nemzeti valuták generálják. Az euróval bíró mediterrán országoknak pedig marad a stagnálás, az állandó költségvetési gondok és a magas kamatfelárak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Királyság távozásával mintegy 10 milliárd eurós lyuk keletkezik az EU költségvetésében, és az új védelmi, biztonsági és migrációs kiadások miatt jelentkező költségvetési hiány megszüntetése szinte lehetetlen feladat. Félő, hogy a magországok ezt a kohéziós támogatások csökkentésével akarják majd megoldani.

Az erős, biztonságos és versenyképes Európához megfelelő finanszírozás kell, nyilatkozta a Kohézió barátai csoport. Reális célként legalább a jelenlegi szinten kell tartani az uniós kohéziós politika költségvetését, és rugalmasabbá kell tenni a források felhasználhatóságát.

Ha azt akarjuk, hogy Európát ne feszítsék szét az egyenlőtlenségek, akkor a jelenlegi integrációs szinten, a felzárkóztatásra rá kellene szánni a GDP 7%‑át.

Aki pedig közös szövetségi állam felállítását javasolja, attól csak annyit kellene kérdezni, hogy hajlandó‑e a cél érdekében a GDP 15–25%‑ával támogatni a regionális különbségek kiegyenlítését?       

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.