Az Európai Bizottság menekültügyben újabb panaszt nyújtott be Magyarország ellen
Mivel Magyarország az Európai Bíróság ítélete ellenére még mindig nem hozta meg a szükséges intézkedéseket a menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosításához, ezért az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat is kérve újabb panaszt nyújtott be az Európai Bírósághoz.
![eb](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/2020-06/belgium-3595351_1920.jpg?itok=rwvkJjar)
Tavaly decemberben az Európai Bíróság a védelemre szoruló személyek (migránsok) szerb-magyar határon lévő tranzitzónákban való „jogellenes fogvatartása”, valamint a menekültek hazatoloncolása miatt ítélte el Magyarországot. A Bizottság most azt kéri, hogy a szóbeli megfedés mellett a Bíróság szabjon ki átalányösszegű és napi kényszerítő bírságot is Magyarországra. Teszi mindezt valószínűleg a magyarországi baloldali ellenzék óhajára, megrendelésére, amely a közelgő országgyűlési választások előtt Brüsszel segítségével eszközöket nem válogatva akarja meggyengíteni az országot, és aztán felelősségre vonni a jelenlegi magyar kormányt, amiért a becsületes magyar adófizető választópolgárokat újabb pénzügyi teherrel sújtja.
Tudjuk viszont, hogy a napi kényszerítő bírság és a fizetendő átalányösszeg milyen eredménnyel jár Lengyelország esetében.
Az Európai Unió Bírósága ugyanis napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány a bíróság rendelkezésével szembe szegülve, nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. A lengyel kormány válaszul kijelentette, hogy nem hajlandó fizetni egy zlotyt sem. Brüsszel tehát újabb, összehangolt és jogtalan támadást indított a két ország ellen egy olyan időszakban, amikor Lengyelország éppen az Európai Unió keleti határait védi a fehéroroszok által támogatott migránsokkal szemben, Magyarország pedig ugyanezt teszi a déli határon már évek óta.
Az Európa Tanács a lengyel-fehérorosz határon kirobbant háborús helyzettel kapcsolatos állásfoglalásában óvatos, és mindent Minszkre igyekszik hárítani, a migránsokat békén hagyja. Róluk úgy beszél, mint akiket Lukasenkaék eszközként használnak politikai céljaik elérésére. Pedig valahogyan el kellett jutniuk Fehéroroszországba is…Az EU 700 ezer eurós humanitárius segélyt adott a lengyel határ közelében veszteglő migránsoknak, és Von der Leyen hangsúlyozta: „Európa a fehérorosz határon rekedt emberek oldalán áll, készek vagyunk többet is tenni értük”. Az Európa Tanács közleménye Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézte, aki azt mondta: a döntés tükrözi az Európai Unió elszántságát amellett, hogy szembe szálljon azzal a fehérorosz tevékenységgel, amely az Európa Uniós szankciók eltörlését akarja elérni:
A lengyel és magyar határvédelemmel, a kerítésépítéssel, a schengeni határok önként vállalt megőrzésével járó milliárdos költségek megtérítésével a tanácsi közlemény nem foglalkozik. Gondoljuk azért, mert ezek az erőfeszítések a migránsok számára megnehezítik az Európai Unió külső határainak illegális átlépését, és akadályozzák a nemzetállamok felhígítását betelepültekkel. Az EB tehát mindig tud panasszal élni az Európai Bíróságon, de hova forduljanak panaszukkal a nemzetállamok? Az Európai Bíróságon ilyen, vagy ehhez hasonló ügyekben esélytelenek…