Az EU kötelezettségszegése
Miközben Szalonikiben duzzad az EU felé tartó migránskaraván, miközben Athénben szétrombolják a vasútállomást és megbénítják a közlekedést a migránsok, az EU jogsértésért kötelezettségszegési eljárásokat folytat Lengyelország és Magyarország ellen, miközben titokban agyba-főbe osztogatja a migránsvízumokat, az anonim bankkártyákat a „menekülteknek”!
Jogsértés? Köszönik szépen a lengyelek és magyarok is az odafigyelést, a beavatkozási szándékot, de nem kérnek belőle! Miattuk nem kell fáradoznia az EU-nak, nem érzik úgy a két országban, hogy sárba tiporják az alapvető jogokat. Az állampolgárok különben sem gyámoltalanok, képesek önállóan dönteni a választások alkalmával. Magyarországon például már megszokottá vált a kétharmados választási győzelem, az ellenzék képtelen a hatalom közelébe kerülni, ezért a béka feneke alól kiált uniós segítségért. A fuldokló ellenzék egyetlen szalmaszála az EU, a segítség általában kormányelmarasztaló, dorgáló formában menetrendszerűen meg is érkezik a választások előtt. Most különösen nagy a tét, hiszen EP választások jönnek, ezért az elmarasztalásnak is komolyabbak, fenyegetőbbek.
Esetleg a határokon túl, a két érintett ország közötti területen akadnak félreértések, mondjuk, a nemzeti szimbólumok értelmezésében. Nemzeti címerbe hoki botok kerültek, csaknem egy fekete korong is, más nemzetek himnuszainak éneklésében pedig olyan tiltó, fals hangok kerültek, amelyek inkább kimerítik a jogsértés fogalmát ebben a kis országban. Azzal, hogy a többség egy adott ország területén élő másik nemzetrész (kisebbség) nemzeti szimbólumainak használatát tiltja meg, a másik nemzet (az anyaország) jelképeit is sérti. Annak ellenére, hogy mindez egy táboron belül (V4-ek) történik, annak ellenére, hogy jogsértés az adott kisebbség képviselőinek segédletével történt meg.
Kanyarodjunk vissza az EU-ba, bár eddig is ott voltunk, de az igazat megvallva, soha nem éreztük igazán a pozitív odafigyelést a kisebb és fiatalabb tagországok irányába, sokkal inkább a hátrányos megkülönböztetést a piacainkat elárasztó termékek minőségében, a jogokban is, lehetőségekben is, az önállóság megkérdőjelezésében is. Mindezt pökhendi és elviselhetetlen formában éreztetik velünk.
De fordulhat a kocka! Kíváncsiak vagyunk, mikor fogják a tagállamok kötelezettségszegési eljárás alá vonni az Európa Bizottságot amiatt, hogy nem teljesíti alapvető feladatát, az európai polgárok védelmét és biztonságát. Amiatt, hogy az EU különböző módon a saját területére invitálja a gazdásági menekülteket, hogy aztán kötelező kvóta formájában szétossza őket. Szolidaritást papolva a tagországokra akarja kényszeríteni az idegen kultúrát, az idegenek befogadását. Mikor fog visszanyalni a fagyi?
Mikor lesz felelősségre vonva az Európai Unió kormánya, az Európa Bizottság amiatt, hogy megsérti az Európai Alkotmányt, amely többek között lefekteti, hogy az „Unió célja a béke és az általa vallott értékek megőrzése, valamint népei jólétének elősegítése? Polgárainak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, valamint egy egységes piacot biztosít, ahol a verseny szabad és torzulásoktól mentes“. Hol van itt torzulásoktól mentes szabad verseny? Ki fogja szavatolni a biztonságot az erőszakos betelepítést követően? Az európai értékek a lakosság felhígítását követően merre kanyarodhatnak el? A szófogadásra és hallgatásra kényszerített nemzetek polgárai szabadok maradnak-e? A jólétről pedig már ne is beszéljünk a mi térségünkben!
Bár az is igaz, hogyha az interneten az európai alkotmányra kattintok, a vírusölőm azt írja ki, hogy nem biztonságos…
