Az előrehozott választások esete a referendummal
Matovič ahelyett, hogy most sopánkodik az Alkotmánybíróság határozata ellen, mert nem lehet népszavazást kihirdetni a választási időszak lerövidítését illetően, nyugodtan kezébe vehetné a parlamentben és a koalíciós tanácsban az előrehozott választások kiírásának ügyét. Aki Á-t mond, mondjon B-ét is!
De ő inkább a köztársasági elnökre mutogat, felelősségre vonja amiatt, hogy ebben az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult. A fene akarja védeni az államfőt, aki olyan, amilyen, de ha nem lépett volna most sürgősen ebben az ügyben, később biztos más tette volna meg helyette, és akkor Ficoék belezavarták volna a népet egy törvénytelen és költséges referendumba, amelyet esetleg érvénytelenítettek volna. Népakarat ide vagy oda!
Más kérdés viszont, hogy mit akar most újabb támadókedvében Matovič, a bukott kormányfő?
Az OĽaNO jelenlegi siralmas állapotában (támogatottságuk 8,8 százalék a legutóbbi felmérés szerint) előrehozott választásokat bizonyára nem szeretne, mivel ott leszerepelne a legerősebb kormánypárt.
A parlamentben Ficóval és Pellegrinivel összefogni szintén nem lenne üdvös, ismerve a jelenlegi pénzügyminiszter politikai előéletét, megrögzött Fico-ellenességét. Előfordulhat, hogy ennek apropóján számára kifizetődő belerúgni egyet a köztársasági elnökbe. Egész biztos, hogy van ebben hátsó gondolat is: Čaputová azzal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult az előrehozott választások lerövidítést célzó referendummal, megkérdőjelezte a legfelső népakarat intézményét, amit Matovič gyorsan védelmébe vett! Ő a néptribün, az igazi demokrata! Az államfő által feladott labdát gyorsan leütötte a volt kormányfő!
Kijelenthette volna például simán, hogy tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, de ő nem egy ilyen egyszerű ember, abban nincs olyan csavar, amiből hasznot húzhatna. Reakcióinak kiszámíthatatlanságán alapul az ő politikája és politikai karrierje is.
Viszont nagyon jól tudja az OĽaNO elnöke, hogy Szlovákia röpke történelmében már három ízben voltak előrehozott parlamenti választások, és egyikhez sem volt szükség referendumra.
Ha Matovič nemcsak a népakaratot akarná védelembe venni, hanem az előrehozott választásokat is, lenne rá lehetősége a legfelső törvényhozásban, úgy, mint ahogy ez megtörtént 1994-ben, 2006-ban és 2012-ben.
Az első alkalommal Mečiarnak nyilvánítottak bizalmatlanságot a képviselők, leváltását követően pedig törvényt fogadtak el a választási időszak lerövidítésére és az előrehozott választások kiírására. Az átmeneti időszakra az akkori köztársasági elnök Jozef Moravčíkot nevezte ki átmeneti kormányfőnek. 2006-ban, miután a KDH kilépett a kormánykoalícióból, Pavol Hrušovský pártelnök pedig lemondott a parlament elnöki tisztségéről, a kormány előrehozott választásokra tett javaslatot. Legutóbb pedig 2011 őszén Sulíkék buktatták meg a parlament bizalmi szavazásán Radičová kormányát, és írtak ki a következő év márciusára előrehozott választásokat.
2018-ban a Kuciak-gyilkosságot követően is zörgött a kormányléc, de Bugáréknak köszönhetően végül is egyben maradt a kormánykoalíció. De most az előrehozott választások sora akár folytatódhat is, amennyiben a koalíciós tanács, illetve a parlament a jelenlegi választási időszak lerövidítése mellett dönt. Népszavazás se kell hozzá!
Érdemes megjegyezni, hogy az 1994-es parlamenti választás Mečiarék fölényes győzelmét hozta, a 2006-os választásokat követően Fico, Mečiar és Slota pártjai kormányozhattak együtt, míg 2012-ben a Smer egyedül tudott kormányt alakítani. Tehát szembe tűnő a populista erők előre nyomulása és győzelme az eddigi három előrehozott választás alkalmával. Ezeken az idő előtti voksolásokon demagóg ígéretekkel Fico két ízben tudott diadalmaskodni, Mečiar egy alkalommal, de az „államalapító” később tevékeny részese volt Fico első kormányzásának is.
Demagógiáért most sem kell ezeknek az erőknek a szomszédba menniük. Feltételezhető, hogy egy ilyen előrehozott választás Pellegrini és Fico győzelmét hozná. Ha ez kevésnek bizonyulna a parlamenti többséghez, nyugodtak lehetünk, akadnának jelentkezők bőven a társuláshoz.
