Az a beteg, aki azt állítja, hogy beteg a magyar egészségügy
A sokat hangoztatott, rendszeres hazugság addig tűnhet elhihetőnek, amíg valaki saját tapasztalatai alapján nem győződik meg az ellenkezőjéről. Utána gyorsan lehullik a lepel a megtévesztési szándékról. Így van ez a magyar egészségüggyel, ami az ellenzéki harcos Magyar Péter egyik kedvenc kampány témája, üti-vágja, ahol éri az ágazatot.
Kissé elbizonytalanítva ezzel még azokat az egészséges, nemzeti gondolkodású magyar választókat is, akik úgy vélik, hogy azért olyan nagyot a magyar egészségügy helyzetével, például a kórházakkal kapcsolatban nem lehet lódítani, mint amit megengednek maguknak a Tiszában. Pedig lehet! Télen állítólag nem fűtenek, nyáron nem hűsítenek, telítve vannak a kórtermek, kórházfolyosókon elhelyezett kórházi ágyakban is fekszenek betegek, kivizsgálásokra és műtétekre várakozó hosszú betegsorok, akadozó kórházi ellátás, türelmetlen és elégedetlen orvostársadalom, alulfizetett ápolók, kórházi személyzet, ehetetlen ételek, felemás tisztaság, alapvető higiéniai hiányosságok, hiányos és lassú mentőszolgálat. Jaj, csak ne kerüljek oda, inkább a halál, hangzik el imitt-amott a megtévesztett rászorulók kiáltása.
Elmesélem, mi hogyan jártunk! A nagy forróságban feleségem rosszul lett, és késő este mentőt kellett hívni hozzá Magyarországon. Aggódtunk, mert csak szlovákiai betegbiztosítással rendelkezik, de ez semmiben sem jelentett akadályt. A készséges mentőorvos ezt rögtön a tudomására hozta, szakszerű ellátásba részesítette már a rohamkocsiban, bátorító, kedves szavaival nyugtatta. A kistarcsai kórházban, ahova tartózkodási helyünk szerint szállították a kíséretemben, pedig természetes módon folytatódott a szakszerű kivizsgálás: vérnyomás, inzulinszint mérés, vérvétel, gyors laboratóriumi értékelés, EKG, CT-vizsgálat és minden olyan kivizsgálás, ami szükséges ilyenkor - gyorsan, precizen, megértően, barátságosan, ahogy utólag beszámolt az előtérben bóbiskoló, idegeskedő férjének, akit aztán behívtak a rendelőbe az eredményhirdetésre.
Minden rendben találtatott, de legalább átesett egy olyan alapos kivizsgáláson, ami otthon hetekig tartott volna. A Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban mindössze 3 órát vett igénybe a teljes kivizsgálás. És csak óvatosság miatt tartották benn az éjszakára, hogy hajnalban egy újabb vérvétellel erősödjön meg az orvosokban a felállított diagnózis. Kétágyas, tágas, klímás szobában tudott nyugodtan pihenni az éjszaka hátralévő részében.
A kórházban a Sürgősségi Betegellátó Osztály előttünk jelesre vizsgázott hozzáállásból, gyors, alapos és szakszerű ellátásból. Nem jelentett gondot a magyarországi társadalombiztosítás hiánya sem, ugyanolyan ellátásban részesült a nejem, mint a TAJ-kártyával rendelkező anyaországiak.
Magyar Péterék a magyar egészségügy rendszeres szapulásával bakot lőttek előttünk, jó nagyot!
