Aich Péter

2019. május 20., 08:02

Ámokfutás

Ha nem volna vérfagyasztó, azt mondanám, furcsa dolgokat tud meg az ember, ha újságot olvas. Persze furcsaság mindenütt akad, de egyre gyakoribbak a tényleg elrettentő hírek. Újabban az, hogy a német szocialisták ifjú vezérét (elnökét? führerét?), egy bizonyos Kevin Kühnertet szállta meg az ihlet, aminek ámokfutás lett a vége.

Azt találta mondani, hogy államosítani kéne a nagyüzemeket. Meg hogy bárki csak annak a lakásnak lehet tulajdonosa, amelyben lakik, mert így mérsékelni lehetne a lakásmizériát. Meg hogy végre meg kéne haladni a kapitalista társadalmat. Szerinte nyilván így néz ki a haladás.

Egy szép mondás szerint nem normális, ha egy fiatal ember nem akar forradalmi változásokat. Hát jó – de ennyire? Vajon honnan veszi ez a Kühnert e fejedelmi bölcsességeket? Netán Lenin és Sztálin elvtársak műveit olvasta? És nagy lelkesedésében nem vette észre, hogy épp ez az, ami már meghaladott? Kár, hogy az ifjú titán pont a németeket kívánja boldogítani buggyant ötleteivel, pedig ha politikai menedékjogot kérne Észak-Koreában, ott több megértésre találhatna.

Ilyen ugyanis már volt – mi errefelé Európa közepén és keletén már megéltük, s tapasztaltuk, milyen, ha ilyen modell érvényesül. Jó, tudom, a kapitalizmus sem ideális, sőt. De legalább működik – ezzel szemben a szocialista társadalom építgetése nem működik és csődbe vezet. Úgy tűnik, a németeknek sem tetszett nagyon e „forradalmi” visszalépést haladásnak kinevező fiatal szoci vezér ötlete, az SPD támogatottsága ugyanis kijelentése után állítólag két százalékkal csökkent.

Ezen csak félrebeszéléssel lehet segíteni. Azt viszont megteszik. Már régebben megfigyelhető a neoliberálisok és a magukat még mindig szocialistáknak nevezők összeborulása egy neokommunista világnézet szellemében. Bizonyára akad, aki emlékszik, hogy a kommunista időkben meghatározták, hány négyzetméternyi lakóterület illet meg maximálisan egy embert. Ha több volt, lakáscserére kényszerítették, vagy akár idegeneket költöztettek a „túl nagy” lakásba. Mert hát így is intézték a lakásmizériát. Holott a lakásépítést már régebben föltalálták.

Az államosítás is remekül működött, olyannyira, hogy állandóan lefelé kellett módosítani az ötéves tervet, hogy teljesíthető legyen. Máig érezzük ennek következményeit.

S akkor éppen ezek az úgynevezett baloldaliak kezdenek arról szónokolni, hogy egész Európában egyforma minimálbért kéne bevezetni. Mert szerintük ez igazság és demokrácia. Holott az nem demokrácia, hanem szocialista demokrácia – s az lényegesen más, annak a valódi demokráciához semmi köze. Köszönjük szépen, ebből már volt elég. Csak egy különbség van: ez az ihlet most nem Moszkvából jön, hanem Brüsszelből prédikálják, és nem kommunistának mondják magukat a boldog jövőt ránk tukmálni akarók, hanem mindenféle más –izmusnak, -istának és egyéb kétes aktivista szervezetnek. Sőt akad, aki Sorosnak nevezi. Mivel önmagukat megváltónak nevezték ki, mindazokat, akiknek más véleményük van, képesek istentagadással vádolni, valamint szélsőjobboldalinak, populistának, alias fasisztának deklarálni.

Persze mindenki elmondhatja saját véleményét – amennyiben ezekkel a megmondó emberekkel egyetért. Ha nem, akkor nem beszélnek vele, nyilván ragályosnak tartják a nem megmondó véleményt. Viszont a politikusoktól mégis elvárná az ember, hogy legalább egy kicsit odafigyeljenek a realitásra, a polgárok véleményére, s hogy a múltat is ismerjék egy kissé, nehogy már elcsépelt lemezzel akarjanak boldogítani.

Mégis azt próbálják. Éppen azért vigyázni kell: egy ámokfutó nem a boldog jövő felé rohan. Legföljebb olyan felé, amilyent Lenin elvtárs, Sztálin elvtárs meg a hozzájuk hasonlók próbáltak ránk erőszakolni. Az a baj, hogy ezt tőlünk nyugatra nem élték meg, nem ismerik, s képtelenek megérteni. Ehelyett újra föltalálják a kommunista boldogítást, akár a langyos vizet.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Agárdy Gábor 2019. június 17., hétfő

Eső után köpönyeg

Az EP-választások után dühös lettem az MKP-nak hiányzó 0,04% voks miatt, a Most-Hídnak a 2,6% körüli eredménye sem boldogított...vesztettünk.

Dunajszky Éva 2019. június 17., hétfő

Bugár kínos trükkjei

Így aztán majd egy hónappal az uniós választások után kijelenteni, hogy te Isten bizony le akartál mondani, csak hát az elnökséged nem hagyta, ne haragudj, de nevetséges. Kínosan nevetséges.

Somogyi Szilárd 2019. június 16., vasárnap

Hogyan feleljünk meg a szlovákoknak

Amikor kultúrpolitika táplája a megfelelési kényszert.

B. Vida Júlia 2019. június 16., vasárnap

Apa is csak egy van

Jár egy hatalmas köszönöm minden édesapának.

Száraz Dénes 2019. június 15., szombat

„Miért is, miért is, miért is?”

Nem csoda, hogy skizofrén helyzetbe került a felvidéki magyarság, mivel az egyik párt szlovák együttműködést hirdet, a másik pedig magyart szeretne.

Pomichal Krisztián 2019. június 15., szombat

Dédöregapám gyertyatartói

Azokat a kereszteket az ő sírjukról törték le, és minden ütés, minden döfés, minden eldobott kő az egyetemes magyarságot találta el.

Molnár Judit 2019. június 14., péntek

Népszerűség, semmiért

Andrej Kiska csomagol, lejár az ötéves államfői mandátuma. A politika világa azonban megízlett neki, így legfeljebb a Grassalkovich-palotától búcsúzik.

B. Vida Júlia 2019. június 11., kedd

Beteg világ

Ez a fene nagy jólét, ami sokba kerül nekünk, elveszi tőlünk lelkünk nyugalmát.

Molnár Judit 2019. június 10., hétfő

Startvonalra kényszerítve

Hírügynökségi kacsának bizonyult, hogy az európai parlamenti választások fiaskója után a Most-Hídban szándék volt Bugár Béla eltávolítására.

HIRDETÉS
Vélemény
Száraz Dénes: A rangsor aljára csúszott politikai kalandorok, köztük Bugár is

Akik már saját, megtévesztő fényükből is sokat vesztettek...

Agárdy Gábor: Eső után köpönyeg

Az EP-választások után dühös lettem az MKP-nak hiányzó 0,04% voks miatt, a Most-Hídnak a 2,6% körüli ...

Dunajszky Éva: Bugár kínos trükkjei

Így aztán majd egy hónappal az uniós választások után kijelenteni, hogy te Isten bizony le akartál ...