2019. augusztus 24., 16:27

Ami konstruktív a Hídnak, elfogadhatatlan az MKP-nak és a felvidéki magyarok többségének

Bugár Béla a Pátria Rádiónak adott telefonos interjúban kifejtette, hogy a két párt tárgyalódelegációi között nagyon tisztességes, konstruktív jellegű tárgyalások folynak. Örülhetünk, de csak addig, amíg nem tekintünk a Bugár-féle konstruktivizmus mögé.

menyhárt_bugár
Fotó: TASR

Első lépésben talán el is fogadhatóan megegyeztek abban, hogy amíg nem fejezik be a tárgyalásokat, kizárják a teljes nyilvánosságot, nem közölnek infókat. Úgy tűnik viszont, hogy az egyeztetések zsákutcához értek, mert egyre több a kiszivárogtatott hír mindkét fél részéről talán azzal a szándékkal, hogy a választópolgárok lássák, kinek a hibájából nem valósul meg az összefogás! Nos nézzük!

A Híd a tárgyalások kezdete óta sajátos módon értelmezte az együttműködést. Első javaslatában felajánlotta az MKP-nak a saját listájukon való indulás lehetőségét 50:50 százalékban. Ez az etnikai párt önállóságának önkéntes feladását, beolvadását, arculatvesztését, hosszú távon pedig a felmorzsolódását eredményezte volna. Amikor erre az MKP közös választási pártalapítási, illetve koalíciókötési javaslattal válaszolt, a Híd rögtön kizárta a választási párt lehetőségét, és koalíció esetében is saját magukat kedvezményezve a 150-es közös választási listát 70:30 százalékban látta kialakítandónak. A koalícióra vonatkozó 7 százalékos küszöb elérésénél a befutó 1-10 helyre is hét jelöltet akart a vegyespárt állítani. Az MKP pedig kezdettől fogva hangsúlyozta a közös felelősségvállalást, ami a jelöltállításban fele-fele arányban realizálódhatott volna. A választási koalíciós lista számarányaiban tehát a Híd „konstruktív” hozzáállása abban nyilvánult meg, hogy javaslataik elfogadhatatlanná váljanak az MKP számára, tehát ne legyen koalíció az MKP „akadékoskodása” miatt, illetve, és ha mégis, akkor kompromisszumok nélkül a maximumot érje el az egyeztetésnél.

A tárgyalások során a kiszivárgott hírek szerint a másik sarkalatos pont a személyi kérdés volt, hogy ki kerüljön, illetve ki ne kerüljön a listára. Itt érdekes fejleménnyel szembesülhettünk a napokban. Az MKP kezdetektől fogva azt hangsúlyozta, hogy nem kívánja káderezni a másik párt jelöltjeit, csupán azt hangsúlyozta, hogy az összefogásnál fontosabbnak tartja a tisztességes politizálást, amit talán Bugár sértődötten saját magára vonatkoztathatott.

Menyhárt József pártelnök elképzelhetőnek tartotta, hogy a 150 férőhelyes választási lista utolsó helyeinek valamelyikén induljon. Bugár Béla ennél is többet dobott az éterbe, azt jelentette ki, hogy amennyiben a pártszerveik egyetértenek, nem is jelölteti magát a parlamenti választásokon. Ez azért általában személyi döntés függvénye, nem szokták kérni hozzá a pártszervek hozzájárulását... Még mielőtt az elnöki elhatározás meglebegtetése kapcsán mindenki megkönnyebbülve hátradőlne, nem árt tudomást szerezni a gondolatmenet folytatásáról sem, miszerint abban az esetben lépne csak vissza Bugár az indulástól, ha ez vonatkozna az MKP jelenlegi és volt pártelnökeire is. Tehát ne induljon a parlamenti választássokon egykori pártelnökként sem Csáky Pál, sem Berényi József és a jelenlegi Menyhárt József sem. Ezt azért az MKP beügyeibe való beavatkozásként is lehet értelmezni. Egy vezéráldozat háromért, nem túl kóser megközelítése ez az együttműködés kialakításának. Valószínűleg a háttérben már a közös indulás karikázási kampányának kényszere állhat...

Aztán az égből pottyant a napokban a Hídnak az a bejelentése is, hogy a választásokon közösen fognak indulni a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel. Ennek formáját nem említették, de valószínűleg nem koalícióban, mert a mérhetetlen MKDSZ-szel nem lenne célszerű megkockáztatni a hét százalékos küszöböt, viszont velük jobban lehet azzal érvelni, miért van szükség hét hidas helyre az első tízben a választási listán. Más lapra tartozik, hogy mennyire „fehérítheti” ki a felvidéki magyar keresztény párt a Most-Hidat.

Bugár és az MKP-s pártelnökök befagyasztásának javaslata, valamint az MKDSZ-es együttműködés bejelentése szinte egyidőben történt a Híd részéről. Vajon Fehér Csabára, az MKDSZ elnökének listás jelölésére is vonatkozik a tiltó hidas elképzelés?

Mindezek tükrében könnyen lemérhető a Híd konstruktivizmusa és a tisztességes politizálásról alkotott véleménye. Főleg annak tükrében tűnik direktívnek, magas lónak a nyergéből érkező, minden alapot nélkülöző diktálásnak, hogy a közelmúltban a pártelnök az államfőválasztás első fordulójában nagyobbat bukott, mint Sagan az egész pályafutása során együttvéve. Messze elmaradt az MKP által jelölt Bárdos Gyula öt évvel ezelőtt elért eredményétől! És azt se felejtsük el, hogy az EP választásokon az MKP majdnem 2,5 százalékkal szerzett több szavazatot a Hídnál. Ezek a legutóbbi, két országos választás hivatalos eredményei. Egy pici önmérséklet tehát nem ártana a Híd részéről, mert különben tényleg zsákutcába fut a választási koalíció előkészítése.

Megosztás
Címkék