A nagy meccs még hátravan!
A DAC otthon megverte a Slovant, és idegenben története során első alkalommal győzött Szakolcán is. Jó kis előjelek a parlamenti választások előtt! Folytatódhat a jó sorozat szeptember 30-án is! A Szövetség hazai pályán, de nem pályaválasztóként a szülőföldön mérettetik meg. Csak egyfajta eredmény elfogadható: bejutás a parlamentbe!
Minden egyéb, döntetlen vagy kisarányú vereség elfogadhatatlan, kudarccal felérő, és visszavetheti hosszú évekre a fejlődést, sőt mindannyiunk számára bizonytalanná válhat a jövő, a bennmaradás és a megmaradás egyaránt. Úgy tűnik, a felkészülés során a játékosok mindent megtettek a sikerért, jöhet a döntő. Igazi csapattá kovácsolódott Felvidék legerősebb magyar együttese, amelyből még időben távoztak a csapategység bomlasztói, így most már a három csapatrész – a védelem, a középpálya és a csatársor harmonikusan együtt tud muzsikálni, megvan a szükséges összjáték. A kételkedőktől többször elhangzott, hogy ez a három platform erre soha nem lesz képes, mivel különböző helyekről érkeztek a játékosok, mást gondolnak békéről és háborúról, nemzetről és hazáról, családról és vallásról, soha nem fognak egységes csapatot alkotni. Rácáfoltak, mégis sikerült, összetartja őket a közös gondolkodás és a közös cél. A csapat most már széthúzások nélküli igazi, nagybetűs EGYÜTTES a szó legszorosabb értelmében. Egész más, mint a mások szoknyája mögé bújt, magukat elsősorban európainak feltüntető, „futották még” egyesületek. Minden, nekik címzett taps és hajrá, rájuk leadott voks az enyészetbe kerül…
Persze, minden a szurkolókon múlik! Mennyien mennek ki szombaton, a nagy játéknapon a nagy meccsre! Teltházas mérkőzésen nincs az az erő, amely megállíthatná a csapatot, nem lenne kérdéses a győzelem! Amikor szívet melengetően felhangzik a nézőtérről, amikor legalább 150-160 ezer torokból egyszerre tör fel: „Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, Mi egy vérből valók vagyunk”, akkor nincs apelláta, kézzel foghatóvá válik a siker.
Teljesen mindegy, ki rúgja a győztes gólt! A forrófejű, mégis meggondolt csapatkapitány, vagy a csapatba legutóbb leigazolt játékos, aki lendületet és erőt vitt a csapatjátékba. Méltán népszerű mindkettő országszerte. A többi mezőnyjátékosra is lehet számítani, a régiókban egytől egyig mind közismert játékos. A legutóbbi bajnoki küzdelmekben, a megyei és helyi bajnokságban már bizonyították, hogy a Szövetség a magyar régiók csapata!
A kulcskérdés tehát az, hogy mennyi szurkoló lesz a szombati mérkőzésen! Ha esik, ha süt a nap, ha fúj a szél! A szüretet úgy időzítse mindenki, hogy beleférjen a nagy meccs is a két puttonyos nekifeszülés és három darálás közé. Szüret van minden évben, parlamenti választás viszont csak négyévente. Szürke barátok, Leánykák és Irsai Olivérek, Kocsis Irmák és Ezerjók, Boglárkák és Csabagyöngyiék, Kövi Dinkák és Otellók iktassátok be a választást is a fürtök közé. Kis akarattal egyeztetni lehet mindent, a hasznost és a kellemest is. Hogy aztán békében és nyugalomban forrjon ki a must a hordókban! Bort, búzát, békességet!
Felvidéki magyar pecások figyelem! Hagyjuk szombaton pihenni a kukacokat és adjunk szabadszombatot a halaknak, megvárnak másnapig. Hogy végre valahára legyen igazi másnapunk! Hogy ne mások döntsenek a napjainkról!
Kiskertépítők és lakodalmasok! Még az őszi, bágyadt napfény is jobban melegít a kerti munka közben, ha előtte eleget tettünk hazafias kötelességünknek, és leszavazunk! Álljon meg a násznép is a szavazóhelyiségeknél, mondjanak igent az urnák és az oltár előtt is!
„Annyi mindent kéne még elmondanom, S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom, Hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk…” (Nélküled)
