A mennybemenetel idén nem lesz egyszerű
Jézusnak idén a koronavírus-járvány miatt nagyon meg kell szerveznie a feltámadásától a mennybemenetelig tartó 40 napját, földi tartózkodásának utolsó, talán legrejtélyesebb szakaszát. Rendkívül fontos ez az időszak, nem csak az egyház szervezése miatt, hanem azért is, mert Krisztus feltámadása nélkül „semmit sem ér a ti hitetek“ (1Kor 15,17).
Első nap! A kő nincs a helyén! Mária Magdolna kora reggel Jézus sírjához ment, ahonnan felfoghatatlan és meghökkentő élményével rémületében Péterhez és Jánoshoz futott, hogy elmondja a riadt szívének alig érthető megfigyelést a kőről, amely nincs a helyén… (Jn. 20, 1k). Akkor kis számban ugyan, de még látogathatták egymást az emberek! A feltámadás napján Jézus megjelent Mária Magdolnának, de a terjedő koronavírus-járvány miatt nem engedte meg neki, hogy megérintse. Még két ismeretlennek megjelent a szántóföldekre vezető úton, hogy a hírt személyesen is megerősítse, de a találkozás alkalmával is szigorúan betartotta az előírt két méteres távolságot. Később elmaradtak a személyes találkozások, pedig a húsvéti események többnyire ezekről szólnak: a feltámadottal kell találkozni.
Őt kell keresni, vele kell találkozni az igében, a gyülekezetben, magányunkban vagy közösségünkben. A személyes találkozásoknak most viszont már annyi, csak lélekben vagy virtuálisan lehet összejönni!
Ahogy üresen maradt a sír, a Nagytanács rögtön akcióba kezdett: Jézus életét, halálát, temetését és még a feltámadás tényét is megkísérelték homályba borítani, jóllehet sírja elé ők állítottak őröket. Szerették volna megsemmisíteni Jézust, és hitelteleníteni a feltámadásáról szóló örömhírt. Azon voltak, hogy csalóknak és tolvajoknak, vagy szó szerint hullarablóknak nyilvánítsák a tanítványokat, mivel ők otthon voltak a feltámadás idején. Hiszen akkor már kezdetét vette a kijárási tilalom.
Semmi se változott! Napjaink Nagytanácsa is egyfolytában igyekszik felügyelni a népeket, nemzeteket és főleg a nemzetállamokat, az általuk elképzelt demokrácia köpenye alá bújtatva az álprófétákat. Semmitől sem riadnak vissza: ha kevés az áldozat, nincs is vírus vagy csal a kormány, ha több van, akkor tömeggyilkos a nemzeti kormány. Ha szabaddá teszik a kórházi ágyakat, szemét gyilkosok, ha nem teszik szabaddá, akkor is.
A tanítványok pedig félnek, ki se teszik a lábukat lakhelyükről. Joggal gondolhatnak arra, Pilátus járványt felügyelő katonái egyszerre megjelennek náluk, hivatalosan a kijárási tilalom megszegése miatt, de valójában mint Jézus cinkostársait tartóztatják le őket. Az egyre terjedő járvány miatt Jézus már a karanténban tartózkodó tanítványoknál sem jelenhetett meg. (Még szerencse, hogy a kánai menyegzőre a járvány kitörése előtt került sor, és a kőkancsókban az a sok víz nem maradt meg víznek.)
Az apostolokat ezért email-ban értesíti a visszajöveteléről, megerősítve Mária Magdolna igazmondását a feltámadásáról. Meglepő módon ebben a szétküldött körímélben hangsúlyosan Pilátus követésére szólítja fel őket, mivel a helytartó egyfolytában példásan mossa kezeit azóta is.
A feltámadott később videócsetben is jelentkezett a tanítványoknak, első szavaival békésséget kívánt nekik, akik rögtön felismerték őt a sebeiről, azonosítani tudták a történeti Jézust a feltámadott Jézussal. Csupán Tamás kételkedett a video eredetiségében, el is nevezték őt hitetlennek. Ő úgy vélte, a sebeket valamilyen ingyenesen letöltött programmal rakta fel a magának a megváltó, de aztán hirtelen megvilágosodva azt mondta: „Én Uram és én Istenem“, és aztán egész életét a húsvéti hit hirdetésének szentelte. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek, mondta Jézus.
A videókonferencián azt kellett végig gondolniuk a tanítványoknak, miféle hatalma van Jézusnak. Az Atya fia felruházott teljhatalommal szólt és cselekedett: megbízást és feladatot is kaptak a tanítványok. A világjárvány befejeződése után menjenek vándorútra, korlátozás nélkül minden néphez, hogy hirdessék az igét.
A járvány enyhülésével a Nagytanács megengedte, hogy a természetben szájmaszkokat öltve találkozzanak kis csoportokban az emberek. Jézus is egy alkalommal találkozott tanítványaival a Tibériás tengernél. Péternek jelent meg itt Jézus, mert vele halaszthatatlanul fontos megbeszélni valója volt. Péter ugyanis megtévedt és az Úr eljött őt helyreigazítani. Mindketten védőmaszkot és kesztyűt viseltek. Péternek, a halásznak ekkor volt alkalma a ragaszkodás megvallására, sőt a feladatok vállalására. Ennek kapcsán többen Péter rehabilitációjáról beszélnek, hiszen azon a bizonyos éjszakán mielőtt a kakas kétszer szólott volna, háromszor tagadta meg Jézust, aki kész volt visszafogadni és vigasztalni, sőt, még szolgálattal is megbízta. Megbékéltek, kezet ugyan nem fogtak, csak úgy divatosan összekönyököltek.
Rejtély, hogy pontosan hányszor jelenik meg idén az Úr, virtuálisan többször is, személyesen alig. A mennybemenetel a feltámadás utáni 40. napon történik meg.
Nem sok fog kiderülni ebben az évben erről az eseményről, mint ahogy eddig se. Talán még kevesebb, ugyanis a helyszínen, az olajfák hegyén is gyülekezési tilalom lesz még érvényben, a tévétársaságok sem fogják közvetíteni a csodát.
A tanítványok sem lesznek ott ebben az évben az olajfák hegyén, Jeruzsálemben maradnak, szállásukon fognak az asszonyokkal együtt imádkozni pünkösdig. Jézus a mennybemenetele előtt rájuk parancsolt, hogy maradjanak csak szépen otthon karanténban: „Miután apostolainak Jeruzsálemben utolszor megjelent föltámadása után, megparancsolva nekik, hogy onnét el ne távozzanak, hanem várják be az Atya Isten ígéretét…” (Ap.cs.1,4-12. Márk 16, 19).
Idén valószínűleg a csíksomlyói pünkösdi búcsú is elmarad, vagy pedig olyan lesz, mint a nagypéntek a hetek óta lezárt, esős Szent Péter téren. A pápa a bazilikához vezető lépcsősor tetején magányosan mondta el beszédét az üres téren, amelyben többek között kijelentette: „rettenthetetlenül meneteltünk, azt gondolva, örökre egészségesek maradunk a beteg világban”. A pápa tavaly volt Csíksomlyón, de még pünkösd előtt.
