A megkergült SaS legyek után kapkod
A sas, mint impozáns ragadozó madár nem fogdos legyeket, mivel komolyabb zsákmányra vadászik. A SaS liberális párt számára viszont fontosak a magyar szavazatok, amelyek begyűjtéséhez már hozzá is kezdett.
Már kampányolnak, a párttal szimpatizáló magyar politikusokkal járják a járási székhelyeket Komáromtól Érsekújvárig, Galántától Dunaszerdahelyig, hogy port hintsenek a magyar választók szemébe, fülébe. Színterük valamilyen jobboldali kávéház, „Beszéljük meg” néven közös vitafórumokat terveznek Dél-Szlovákia szerte Branislav Grölhling pártelnökkel, Simon Zsolttal, a Magyar Fórum elnökével és Hamran István volt rendőrkapitánnyal. A szlogen ismerősen csenghet: pontosan ezzel próbálta a 2010-es évek első felében becsalogatni szimpatizánsait az akkori MKP.
Tudjuk jól, hogy milyen garanciát jelent egy ilyen szövetség a magyar érdekek képviseletére – semmilyent. Amilyen most van. A magyar közösségnek a következő választásokon lehetősége legyen olyan pártot választani, amely nem működik együtt Fico kormányával – indokolja az összefogást Simon. Ez az együttműködés szerinte garancia arra, hogy a szavazatok ne vesszenek el, és ne Ficóhoz kerüljenek.
Branislav Gröhling, a SaS elnöke egyértelműbben fogalmazott, amikor 500 000 szlovákiai magyar anyanyelvű állampolgárra hívta fel a figyelmet. Ez szerinte hatalmas szavazat mennyiség, amelyet egyetlen politikus sem hagyhat figyelmen kívül, vallotta be nyíltan a vitafórumok szavazatgyűjtő, a Magyar Szövetségtől elszippantó szándékát. Vagyis ránk, magyarokra csupán egy jókora szavazat mennyiségként tekintenek az országban, amelyet ki kell használni saját érdekükben, Fico ellenében.
A komáromi születésű, magyar iskolákat végzett egykori országos rendőrfőkapitány Hamran István szerint a felvidéki magyar politikai képviselet 25 éve nem csinált semmit a közösségért. Nem tudni, mire alapozza az állítását, miközben ő eddig a közelében sem volt a magyar vonatkozású politikai történéseknek a Felvidéken. Saját bevallása szerint valamikor nagy Orbán-rajongó volt, mára azonban gyökeresen megváltozott a véleménye, azt nem árulta el, hogy minek a hatására.
Hamran és Simon tehát átigazolt a másik térfélre. Bizonyára egyiküket sem a nemzeti hevület vezérelte, és kevésbé tartják fontosnak nemzeti kisebbségünk érdekeinek védelmét az élet számos területén - az oktatásügyben, kultúrában, az önkormányzatiságban, a nyelvvédelemben. Saját ambíciójuk viszont mindennél fontosabb számukra!
Ezzel viszont nincsenek egyedül. Grendel Gábor évek óta Matovičcsal próbál politikai szerencsét egy ideig egyszerű emberként, most már az átnevezett pártban, a Slovenskoban. Ravasz Ábel, a Most-Híd volt politikusa, korábbi romaügyi kormánybiztos, jelenleg Tomáš Drucker oktatási miniszter tanácsadója a SaS listáján indult a legutóbbi parlamenti választásokon. Bizonyára nem mondana ellent egy újabb felkérésnek. Ódor Lajos sem magyar színekben politizál. Čaputová felfedezettje előbb rövid ideig miniszterelnök volt a szakértői kormányban, majd a Progresszív Szlovákia színeiben jutott az Európai Parlamentben képviselői mandátumhoz.
Jelenleg a Szlovák Nemzeti Párthoz tartozó környezetvédelmi minisztérium vezetőjének, Tomáš Taraba miniszternek a tanácsadója. Nem volt a magyar pártban igazán csapatjátékos, a szlovák nemzetiekhez sodródott. De a választásokig a kormányoldalon még akárhol felbukkanhat annak függvényében, hogy melyik párt mennyire akarja megszólítani a felvidéki magyarokat.
A SaS tehát már megszólalt országos témákban magyar hangon is. Várhatóan ezt fogja tenni a többi szlovák párt is. De senki se gondolja, hogy a díszmagyarokat is futtató szlovák pártok nagyobb garanciát jelentenek a hétköznapi élet gondjainak megoldására - a rezsiárakra, az adókra, üzemanyagárakra, a bérek és nyugdíjak alakulására, mint a Magyar Szövetség! De az a plusz, a magyar érdekvédelem hiányozna újfent!
