A közösségi média "ezermesterei"
A szakértelem fogalma az idő előrehaladtával megváltozott. Míg korábban valóban szakemberek javasoltak hasznos tanácsokat, addig napjainkban már mindenki ért mindenhez, és előszeretettel osztogatnak hasznosnak gondolt tanácsokat. Mentális trénerek, személyi edzők, életmódtanácsadók, internetes orvosok, a közösségi platformokat ellepték az ilyen Mekk Elekek, persze tisztelet a kivételnek, mivel szakaemberek is előfordulnak, akik valóban hasznos tanácsokat adnak.
Az internet korában szinte bárki egyetlen kattintással „szakértővé” válhat. Ez azért különösen veszélyes, mivel a közösségi médiában több ezer emberhez juthatnak el a tanácsok, akiknek egy bizonyos része el is hiszi azt.
Ez különösen az egészségügy terén lehet veszélyes, ami ugyanis nem játék. Egy rosszul értelmezett tünet, egy félrevezető „csodaszer” vagy egy laikus által adott tanács súlyos következményekkel járhat. A szakképzett orvosok azt javasolják a pácienseknek, hogy kerüljék az olyan portálokat, mint a Webbeteg vagy a Házipatika, sok ember azonban mégis ott keres rá elsőként a tünetekre, a gyógymódra, majd mikor súlyosbodik a helyzet, csupán akkor fordulnak orvoshoz. De például a TikTokon is előfordulnak önjelölt orvosok, akik finoman szólva is megkérdőjelezhető szaktudással és képzettséggel rendelkeznek, mégis úgy osztogatják a tanácsokat, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Egy rossz diagnózis, és téves tanács komoly, sokszor visszafordíthatatlan következményekkel járhat, így óvakodjunk az ilyen sarlatánoktól. Persze kivételek itt is előfordulnak, illetve az orvosi szakmában is vannak olyan szakemberek, akikre nem szívesen bíznám rá az életemet.
Nem jobb a helyzet a pénzügyi világban sem. Befektetési tanácsok, biztos tippek, gyors meggazdagodást ígérő stratégiák terjednek futótűzként. Az ilyen tartalmakban gyakran figyelmen kívül hagyják a kockázatokat, és hamis biztonságérzetet keltenek. Az eredmény sok esetben csalódás, veszteség, vagy rosszabb esetben komoly anyagi kár.
De akkor miért hiszik ezt el mégis sokan? Az emberek egyszerű válaszokra vágynak bonyolult problémákra, a gyors, könnyen emészthető tartalom pedig pontosan ezt kínálja. Emellett a közösségi média algoritmusai is hozzájárulnak a jelenséghez, minél több reakciót vált ki egy tartalom, annál több emberhez jut el, annak hitelessége pedig mellékessé válik.
Az internet bizonyos szempontból még hasznos is lehetne, csak tudnunk kellene használni. Soha nem volt még ennyire könnyű hozzáférni hiteles forrásokhoz, szakmai anyagokhoz, kutatásokhoz. Ezzel együtt viszont a tartalomgyártók és a fogyasztók részéről is nő a felelőség.
Az egészet azzal kellene kezdeni, hogy újraértékeljük a szakértelem fogalmát. Manapság már bárkire ráaggasztják a szakértő kifejezést, aki például a jó kommunikációs kézségeinek köszönhetően meggyőzően tud beszélni egy adott témáról, ettől viszont még nem lesz valaki szakember. A magabiztos kiállásával azt sugallja, hogy ért a témához, sok esetben viszont ő is az internetről tájékozódik, így a tanácsot fenntartással kell kezelni.
A legfontosabb tehát, hogy ne higgyünk el mindent, amit az interneten látunk, amennyiben kétségeink merülnek fel valamivel kapcsolatban, forduljunk valódi szakemberhez. Ezek a botcsinálta “tudósok” le akarják húzni a gyanútlan embereket, tetteik következményeibe pedig bele sem gondolnak.
