A kisegér és a fogatlan Oroszlánkirály
A kilencvenes évek elején, megboldogult Szabó Rezső bátyámmal együtt részt vettünk egy MKDM - Együttélés közös gyűlésen egy Érsekújvári járásbeli községben. Akkoriban még voltak ilyen közös, magyar pártok által együtt szervezett falufórumok. Gondoljunk csak bele, hogy ma elképzelhetők lennének-e ilyenek? Pont egy parlamenti választások előtti időszakban voltunk, és még javában együtt volt az egész ország.
A falu MKDM-es helyi pártelnöke és polgármestere akkoriban kaphatott levelet a pártközpontból, hogy jelöljenek demokratikusan az alapsejtek (is) képviselőket Prágába és Pozsonyba is. Az emberek ódzkodtak a jelöléstől, ami igencsak kellemetlen volt a falu vezetőjének a vendégek előtt, így aztán fortélyosan igyekezte rábeszélni a jelenlévőket. Mari néni, Prágába két embert kell küldenünk, mert tudja, ott „kétkamrás” a parlament, mehetne az urával, a maga unokája amúgy is ott tanul, főzhetne neki akár naponta is valami finom hazait, meg vihetne is neki hetente, a vonat ingyen lesz! Miért ne? Józsi bácsi, maga meg Pozsonyban dolgozott évekig a Dimitrovkában, ismeri a várost, mint a tenyerét, el se tévedne ott!
Nos, valami hasonló bizarr dolognak vagyunk szem- és fültanúi most az MKDSZ esetében. A maroknyi létszámú és súlyú párt nem indított államfőjelöltet, talán senki se ismerős közülük Pozsonyban. Ezért az MKDSZ elnöke és alelnöke személyesen ellátogatott a vegyespárthoz és elkötelezetten, jól láthatóan és hallhatóan kinyilvánította, hogy ők biza Bugár Bélát fogják támogatni az államfői választásokon.
„Bölcsen” úgy határozott tehát a párt, hogy teljes melldobással mind a húszegynéhányan felsorakoznak az egyetlen magyar jelölt mögé, őt fogják támogatni árkon-bokron át, mivel magyar embernek magyar elnök dukál! Hiszen még a reklámszlogen is azt sugallja, hogy „magyar embernek magyar öltönyt!”, tehát elnököt is.
Így aztán az öregedő, fogatlan, királyválasztásra készülődő, szebb napokat is megélt oroszlán teljesen megnyugodhatott, mert azért addig volt benne elég sok félsz a megválasztását illetően, és ő egyáltalán nincs hozzászokva a kudarcokhoz. Tehát a legjobb pillanatban jött el hozzá megnyugtatni őt a kisegér: semmitől se tarts Béla, mi támogatunk!
Te vagy a király! Minket az egyáltalán nem érdekel, hogy szétverted a felvidéki magyarságot, mert ha nem verted volna szét, akkor mi, magyar kereszténydemokraták bejegyzett szövetségként sehol se lennénk. Mi vagyunk tulajdonképpen az utódod, csak egybetűs eltérés van az első pártod, az MKDM és köztünk, az MKDSZ között. Akár Fehér is lehetnél! Belőled nőttünk ki, mint fatörzsből gyönge ága. Programunkban meg aztán szinte semmi különbség sincs, pedig már több, mint 20 év eltelt azóta. Egy kis EU-val és szlovák haverkodással megspékelve maradt minden a régi.
Ezért nézünk fel rád, Béla úgy, mint egy megváltóra, Szlovákia magyaroktól való megváltójára! Támogatunk és veled vagyunk jóban, rosszban. Viszonzásként csak arra kérünk te, Oroszlánkirály, hogy egyetlen egyszer, mondjuk, a legközelebbi parlamenti választásokon, engedj oda minket is a vályúhoz, mert megszomjaztunk igencsak, és mi még a közelében se voltunk eddig.
