2019. március 23., 12:14

A karakter bukása – a józanság diadala

Nincs meglepetés, a befutók tekintetében bejött a papírforma. Az elnökválasztás második körébe nem került be szélsőséges jelölt, két hét múlva tehát Zuzana Čaputová és Maroš Šefčovič küzd majd az államfői posztért. Persze, féligazság, hogy nincs meglepetés, mert mint minden választás, ez is hozott nem várt fordulatokat.  Így elemzésre szorul Čaputová szárnyalása is, az, hogy több mint 20 százalékkal megelőzte fő riválisát.

komáromi államfőválasztás
Fotó: Nagy Miskó Ildikó

A néhány hónapja még szinte ismeretlen jogász pár hét alatt írta be magát az emberek tudatába. Amire legutóbb Andrej Kiskának még több mint egy évre volt szüksége, Čaputová villámgyorsan elérte – ismert lett, kivívta az emberek szimpátiáját és kőkemény liberális nézetei ellenére mozgósítani volt képes nem csak a saját táboron belül, a konzervatív választókat is urnához vitte. Ebben két dolog segíthette – három elemből álló kampányüzenete annyira általános, hogy nehéz lenne velük nem egyetérteni, frontot ezzel nem nyitott, viszont az olyan érzékeny témákat, mint a melegházasság, az eutanázia vagy a migránskérdés, amennyire tudta, kerülte. Ennél is erősebb ok azonban a tapintható társadalmi elégedetlenség a jelenlegi kormánykoalícióval szemben.

A még alig látható Progresszív Szlovákia ismeretlen jelöltjének az emberek elhitték, hogy személyével esélyt kaphat a változás, megválasztása egy új időszak kezdete lehet. Ezért is kell a Smer komoly vereségeként értékelni az első fordulót. Mert ugyan a párt azt a Maroš Šefčovičot állította hadba, aki tiszta maradt a hazai politikától, ügyei sem voltak, de ez már kevés. A választók mást akarnak. Az ismeretlennek is elhiszik, hogy jó lehet, csak jöjjön már valami új. A Smer amúgy is elérte a lehetséges választói bázisának a határát, s ez megszabja Šefčovič mozgásterét is. Meglepetések azonban mindig történhetnek – mint például öt éve, amikor Fico győzelemből veszített – ,de azért többé-kevésbé lefutottnak tűnik a második kör.

A választás legnagyobb vesztese minden kétséget kizáróan Bugár Béla. Azt is mondhatnánk, Bugár Béla legyőzte önmagát. Va banque-ot játszott, és vesztett. Öt éve Bárdos Gyula parlamenten kívüli térből indulva kapott több mint 5 százalékot, Bugárnak hatalmi pozícióból is csak jóval kevesebbre futotta. 3,1 százaléka politikailag megsemmisítő eredmény, miután a „legtapasztaltabb” jelzővel indult harcba, s a második körre esélyesként prezentálta magát. Azt hitte, neve ezúttal is elviszi a kampányt, hiszen igazából témákat sem nyitott meg, legföljebb kommunikációt váltott, félidőben lett polgári jelöltből a magyarok jelöltje. Persze, nem titok, azért indult, hogy a Smer–SNS karéjában teljesen amortizálódott pártját visszahozza, megerősítse. Csakhogy rossz volt a stratégia. A hidasok arról ugyanis nem vettek tudomást, hogy ha a párt hitelét veszti, a hitelvesztés nem kerülheti meg az elnököt sem, főleg, hogy a párt „one man show”-ként működik. Mostanáig… S az új helyzetre a Most-Hídnak reagálnia kellene. Suta és értelmezhetetlen a magyarázkodás, hogy Bugár eredménye, illetve eredménytelensége nem hull vissza a pártra. Zuhanópályára álltak, akár tudomást vesznek róla, akár nem.

Tagadhatatlan, új helyzet van, ezzel a választással ugyanis véget ért, szétporladt a három évtizede tartó mítosz is. A sikerrel azonosított Bugár-jelenség mára teljesen kiüresedett, tartalom nélkülivé vált, népszerűsége teljesen szertefoszlott. Hiába hitte, az emberek nem hunytak szemet az elmúlt három év pálfordulásai fölött. Bugár szerepvállalása a megalkuvó, hatalomfüggő, jellemtelen jelzőket vonta magával, szlovák és magyar térfélen egyaránt, s mindezért a választók  most nyújtották be a számlát.

A részvételi adatok mélyebb elemzések nélkül is azt mutatták, a magyarok nagy része távol maradt a szavazástól, illetve Bugár teljes országhosszban vesztett.  Két kivétellel a magyarok lakta járásokban legföljebb a negyedik-ötödik helyre futotta neki, még a keleti végeken is, ahol a pártja hagyományosan erős (meglepő módon Kotleba is rá tudott verni).  Ma ott tartunk, hogy a felvidéki konzervatív közösség azon része, amely még fontosnak érezte a szavazáson való részvételt – szembemenve elvi meggyőződésével – inkább szavaz a liberális szlovák jelöltre, mint Bugár Bélára.

A felvidéki magyarság szombaton megfogalmazta üzenetét – s az üzeneteket  tudni kell értelmezni.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/12. számában)

Megosztás
Címkék