A harmadikosokat tesztelik, ugye?
A napokban derült ki, hogy az alapiskolák harmadik osztályában kritériumorientált tesztelés lesz április 27-e és június 5-e között. A felmérést 237 kiválasztott iskola több mint 6000 tanuló írja meg, közülük körülbelül 900 magyar iskolás. A cél pedig nem más, mint a meghatározott, fix követelményrendszer elsajátításának ellenőrzése. A tanuló teljesítményét nem a többi diákhoz, hanem a standardhoz mérik.
A Nemzeti Oktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) szerint a kétnapos felmérés a szövegértési és nyelvi készségekre, valamint a matematikai készségekre összpontosít. Visszajelzést ad az iskolának arról, hogy a tanulók mennyire sajátították el az új állami oktatási programban (kurikulum) meghatározott standardokat. Rögtön hozzá is teszi, ez, mármint a tesztelés, bevett gyakorlat külföldön is.
Nos, ebből sejthető, hogy a jövőben valószínűleg újra tesztelik majd az ötödikeseket is, hiszen az alapiskolák három ciklusossá váltak. Az 1-3. osztályok alkotják az első ciklust, a 4-5. osztályok a másodikat, a harmadikat pedig a 6-9. osztályok.
A tudásszintfelmérőt tehát, úgy tűnik, a jövőben sem fogják megúszni immár a kisebb diákok sem. Valahol érthető, hogy mérni kell, működik-e reform, javulnak-e azok a fránya mutatók, amelyek a PISA-eredményekben is visszatükröződnek.
A tesztelésre ráadásul pénz is van, méghozzá az újjáépítési alapból. Hát akkor miért ne adnának pluszmunkát az év vége felé már kissé fáradt kisdiákoknak és pedagógusoknak?
Teljesítményorientált világunkban ott tartunk, hogy már 8-9 éves gyerekeket tesztelünk. Ha ez így megy tovább, hamarosan már az óvodások sem ússzák meg… Sőt, akár a pedagógusok és a szülők is sorra kerülhetnek.
Felmerül a kérdés, szabad-e, érdemes-e kitenni stressznek a kisdiákot? Mert ha kiderül számára, hogy vizsgáztatva lesz, akkor egyből izgatottá válik. Elvégre itt teljesíteni kell, ez itt kérem, az okosságmérő… De ha úgy van tálalva, hogy írunk egy sima kis felmérőt, akkor talán kevésbé.
Amúgy a diákok számára tétje nincs a megmérettetésnek, nem függ tőle semmi, tehát a túlzott izgalom már csak emiatt sem indokolt. Persze azt is jó lenne tudni, mit tartalmaz a teszt, amit remélhetőleg nem elméleti szakemberek dolgoztak ki, hanem olyanok, akik már láttak közelebbről ilyen korú hús-vér gyermeket, ne adj isten, tanítottak is.
Bízzunk abban, hogy a feladatok vagy kérdések egyszerűen és érthetőn lesznek megfogalmazva, különös tekintettel a magyar kisiskolásokra. Nem egyszer és nem tétszer fordult már elő, hogy a tesztkérdés értelmezhetetlen, nehezen vagy pedig félreértelmezhető volt. Reméljük, a játékosságot, a kreativitást is beléjük csempészik valahogy, elvégre éppen ez volna a reform lényege. Meg az önálló gondolkodásra nevelés.
Nem tudom, a pszichológusok mit szólnak az ilyen kis korú gyermekek teszteléshez, kérdezte-e őket egyáltalán valaki, hogy szabad-e, érdemes-e. Amit a szülő és a pedagógus megtehet, az a higgadtság sugárzása a nebulók felé. Hadd érezzék, nem a világ készül éppen összedőlni, tulajdonképpen nem történik semmi eget verő. Csak mutassátok meg, mit tudtok és kész. Az élet megy tovább, a vakáció pedig már egész közel van… Spongyát rá!
