A győzelmet tervezik

Ha viszont Volodimir Zelenszkij ukrán államfő mondja, hogy 2025-ben vége lehet a háborúnak, arra érdemes odafigyelni, ő ugyanis valamivel többet tehet ennek érdekében.

Az ukrán elnök a múlt hetet illetően gazdasági sikerekről beszámolhat, politikaiakról kevésbé.

A múlt héten légvonalban hozzánk nagyon közel levő, Berlinben búcsúlátogatást tevő leköszönő amerikai elnök, Joe Biden újabb, 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be a kijevi vezetésnek, miután telefonbeszélgetést folytatott ukrán partnerével.

A Toldiból is ismert lovagi alapszükségletek – pénz, paripa, fegyver – közül tehát pénz már lesz. Igaz, ezt nem úgy kell elképzelni, hogy aktatáskákban viszik Kijevbe: a mindenkori amerikai támogatások egy részét amerikai cégeknél lehet „levárásolni". 

A korábban kétoldalú egyeztetéseken prezentált, szerdán a kijevi törvényhozásban, csütörtökön pedig az Európai Unió vezetői előtt ismertetett ukrán „győzelmi terv" azonban egyelőre nem nevezhető politikailag sikeresnek.

Az EU vezetőinek többsége beszédes hallgatásba burkolózott, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, az Unió soros elnöke azonban „rémisztőnek" nevezte Kijev tervét. 

A tervezetnek öt pontját ismerhetjük, de van további három titkos is. Ukrajna kapjon meghívást a NATO-ba. Erősítsék meg az ukrán védelmet, és a háborút helyezzék át az Orosz Föderáció területére. Nem nukleáris, nyugati fegyverek elhelyezése Ukrajna területén, elrettentés céljából. Ukrajna természeti erőforrásainak kiaknázása az EU és az USA által. Az ukrán tapasztalatok felhasználása a háború után, Európa védelme érdekében. Ez utóbbi arra vonatkozna, hogy az Európában állomásozó amerikai haderőt ukrán katonákra cseréljék. Tegye fel a kezét az, aki számára valamelyik pont újdonságot jelentett.

A terv átütő sikere valószínűleg amiatt maradt el, mert annak elemeit az uniós vezetők, korábbi nyilatkozatokból már ismerték, illetve kiértékelték annak kockázatát.

Mark Rutte NATO-főtitkár úgy fogalmazott: „a NATO azon dolgozik, hogy egyre közelebb hozza Ukrajnát a szövetséghez", de lássuk be, ezek a szavak nagyon üresen csengenek, a NATO mindenkori vezetői ezeket ismételgetik körbe-körbe.

Ami pedig a háború Oroszország területére konvencionális eszközökkel való kiterjesztését illeti, Oroszország nemrégiben módosította a nukleáris elrettentési doktrínáját. Már a korábbi dokumentumban is szerepelt, hogy a hagyományos fegyverekkel elkövetett agresszió esetén is bevethető atomfegyver, ha az állam léte veszélybe kerül. Ezt a lehetőséget újabban ballisztikus rakéták indításának esetére is kiterjesztették.

Szavait mintegy 6000 különböző nukleáris fegyver nyomatékosítja. Így nem csoda, hogy Zelenszkij washingtoni útja során sem tudta elérni, engedélyezzék Ukrajnának az amerikai fegyverek használatát Oroszország mélységi területei ellen. 

Ukrajna tehát biztosíttatott arról, hogy a NATO mindent megtesz a közeledésért; az EU pedig támogatja területi egységét és függetlenségét, anyagi, katonai és diplomáciai eszközökkel. Zelenszkij, hazatérve, bevésheti a szemöldökfába a régiek mellé, hány új ígéretet kapott. A harctéren pedig tovább üzemel a „nagy vérszivattyú".

Az írás megjelent a Magyar7 2024/43. számában.